|
|
„Ó, hanyag természet, miért vagy oly részrehajló? Egyes fiaiddal szemben kegyes és jó anya vagy, másokkal kegyetlen, irgalmatlan mostoha...” |
|
„Ha te azt mondod, jobb nézni, hogyan csinálják az anatómiát, mint az ilyen rajzokat, helyesen beszéltél volna, ha lehetséges lenne együtt látni mindazokat a dolgokat, melyek e rajzokon egyetlen alakon fel vannak tüntetve. Pedig hát minden képességeddel sem fogsz látni és fölismerni, csak néhány vénát, melyekrõl, hogy igazak vagy teljesek legyenek ismereteim, több mint tíz emberi testet boncoltam széjjel, ízeikre szedve minden egyéb tagjukat is. A legapróbb részecskéig szétboncoltam az egész izom húst, mely a vénák körül található volt, anélkül, hogy a vér beszennyezte volna, hacsak nem a hajszálerek láthatatlan bevérzései. És egyetlen test nem tartott oly hosszú ideig, ameddig kellett volna, éppen ezért folyamatosan annyi testen kellett továbbhatolnom, amennyinek során ismereteim teljesekké lettek. És én ezt kétszer csináltam végig, hogy lássam a különbségeket.” |
|
|
„A föld már egy kis madárka súlyától is, mely rátelepszik, elmozdul. A víz szférájának felszínét már egy kis vízcsepp is, mely reáhull, mozgásba hozza.” |
|
|
|
|
|
„... a füvek, a kövek és a fák nemes erõi, amelyekrõl az emberek nem is tudnak, s amelyek nyugosznak a maguk nemességében szavaink és betûink gyámolítása nélkül is...”
„...az az igazi tudás, amelyet a kísérlet ereszt be az érzékszervek kapuján, s amely a kutatót nem álmokkal eteti, hanem igaz és érzékelhetõ alapokból indulva lépésrõl lépésre, helyes következtetésekkel halad a célig.” |
|
1482-ben Ludovico Sforza Milánó hercegének szolgálatába szegõdött, hogy elkészítse Francesco Sforza tervezett lovas emlékmûvét. Az emlékmû hatalmas agyagmodellje 1493-ra készült el, de nem öntötték ki, a Milánót megszálló francia katonák elpusztították. Vázlataiban, tanulmányrajzaiban a földön fekvõ ellenségre taposó ló antik motívumát elevenítette fel. A ló motívuma a az Anghiari csata vázlatain és kartonmásolatán, a Szépmûvészeti Múzeum lovas szobrocskáján és párdarabjain, valamint a kései, Gian Giacomo Trivulzio síremlékéhez készített vázlatokon bukkant fel ismét. Firenze történetének dicsõséges pillanatát megörökítõ Anghiari csata monumentális freskója a Palazzo Vecchio Nagy tanácstermében elkészül ugyan, de freskótól eltérõ technika alkalmazása miatt a festmény már Leonardo szeme láttára megrepedezik, lepereg. A mû a háborúra jellemzõ erõszak és szenvedély szimbolikus ábrázolása, amelyet maga Leonardo esztelen és bestiális õrültségnek tartott. |
 |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
