4.3. A renesz�nsz

	A renesz�nsz vil�ga, vil�gk�pe, eszme�ramlatai �s mûv�szete
		A renesz�nsz elsõ korszaka (a 13/14. sz. fordul�j�t�l a 15.sz.k�zep�ig)
		A renesz�nsz m�sodik korszaka (a 15. sz. m�sodik harmad�t�l, k�zep�tõl a 16. sz. m�sodik harmad�ig)
		A renesz�nsz harmadik korszaka (a 16. sz. elej�tõl a 16. sz. v�g�ig, 17. sz. elej�ig)
	A vil�gias renesz�nsz st�lusa
	Az �n. vall�sos renesz�nsz st�lusa
	�zel�tõ a renesz�nsz zenei st�lus�b�l

4.3.1. A renesz�nsz vil�ga, vil�gk�pe, eszme�ramlatai �s mûv�szete

A 13. sz�zad k�zep�re, v�g�re d�ntõ v�ltoz�sok j�tsz�dtak le Nyugat-Eur�p�nak azon a ter�letein, ahol uralomra jutott az egyszerû �rutermel�s (�szak-It�lia, D�l-Franciaorsz�g �s a N�met-R�mai Szent Birodalom k�z�psõ �s d�li r�szei). A terjeszkedõ jobb�gygazdas�gok a megv�ltozott technol�gia �s a lassan egyre kedvezõbbre m�dosul� jogi viszonyok k�vetkezt�ben t�bbet �s jobbat tudtak termelni.

C�mara de los Esposos Andrea Mantegna (1431-1506) illusztr�ci�ival 1472-1474.

A megerõs�dõ �s kiterjedõ helyi piacokat a v�rosi kereskedõ polg�rs�g �gyletei �sszekapcsolt�k - a t�vols�gi, jobb�ra luxuskereskedelem jelentõs�g�ben r�szben visszaesett, r�szben olyan �rucikkeket forgalmazott, amelyet mind t�bben meg tudtak v�s�rolni.
A v�rosok anyagilag annyira megerõs�dtek, hogy nemcsak el tudtak szakadni f�ldesuraikt�l (ld. kommuna-mozgalmak), de sok esetben �n�ll� v�ros�llamokk� v�ltak, amelyek az arisztokratikus k�zt�rsas�gra eml�keztettek hatalmi szerkezet�kkel. Ezek a v�rosk�zt�rsas�gok nemcsak a hagyom�nyos jobb�gyv�delmet gyakorolt�k (A v�rosi levegõ szabadd� tesz), hanem f�ll�ptek a szomsz�dos f�ldesurak ellen is, sõt, a k�zponti hatalomnak ny�jtott seg�ts�g�k fej�ben olyan auton�mi�t k�veteltek-nyertek, amely l�nyeg�ben ellentmondott a feud�lis rendnek.
A fenn�ll� vil�grenddel val� szembeker�l�s nem is annyira a t�rsadalmi-jogi form�k elleni l�zad�sban mutatkozott meg, mint ink�bb szellemi, filoz�fiai �s kultur�lis szinten. A meggazdagod�, a bûn�s f�ldi vil�gban mag�t egyre jobban �rzõ ember k�nosan �rezte mag�t, ha szembes�lt a fenn�ll� t�rsadalom l�tezõ erk�lcsi norm�j�val, amelyet a r�mai katolikus egyh�z k�pviselt �s k�zvet�tett. Nem a kommunisztikus, õskereszt�ny elvek v�delmez�s�rõl van sz�, hanem olyanokr�l, amelyek s�rtett�k a megsz�letõ �j egy�nis�g anyagi �s erk�lcsi �rdekeit. Az �j �let melletti �rvel�s nem t�maszkodhatott csak a tagad�sra, s a legegyszerûbb megold�sul az a kereszt�ny vil�g elõtti gondolkod�srendszer k�n�lkozott, amelyrõl egyre t�bbet tudhattak meg az �rdeklõdõk. A meg�jul� "pog�ny" vil�gk�p szempontj�b�l �t�lt�k s�t�tnek a k�z�pkort, s nevezt�k �jj�sz�let�snek saj�t korukat. A francia elnevez�s, a renesz�nsz azt�n az eg�sz st�luskorszak nev�v� v�ltozott. (Ez persze nem jelentette, hogy a renesz�nsz oly m�don uralta volna a szellemi �letet, mint a k�z�pkori kereszt�ny vall�soss�g. Tulajdonk�ppen az�ta olyan megbomlott vil�gban �l�nk, amelyben nincs egys�ges vil�gn�zet.)

A Loire-menti Chambord kast�ly   Franciaorsz�gban 1519-35 k�z�tt �p�lt.

A renesz�nsz �tfog� elnevez�s, nemcsak mûv�szetfelfog�sra, hanem mindenre kiterjedt. A kutat�k �ltal�ban k�t n�zetrendszert k�l�nb�ztetnek meg: a renesz�nsz vil�gi oldal�t (az ember �s ember, az ember �s a vil�g k�z�tti viszonyokr�l van sz�) - ezt nevezik �sszefoglal� n�ven humanizmusnak, �s a vall�si oldal�t (az ember �s Isten, az ember �s az egyh�z k�z�tti viszonyokr�l van sz�) - ezt pedig, szûk�tõ terminussal ugyan, reform�ci�nak!

A renesz�nsz mûv�szet�re elsõsorban a k�t eszmerendszer �rv�nyes�l�se �s �rv�nyes�t�se a jellemzõ. Ez a mûv�szet eklektikus, hiszen szintetiz�lni t�rekszik az antik hat�sokat az �j ig�nyekkel �s a k�z�pkori hagyom�nyokkal. Arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy egyre nagyobb teret enged az egy�ni k�s�rletez�snek! Hogy m�gis egys�gesnek �rezz�k, az egyr�szt vil�gn�zeti hasonl�s�g�val, m�sr�szt a divattal, a preszt�zzsel magyar�zhat�. Arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy azonos k�zpontokb�l sug�rzott sz�t Eur�p�ban. A k�vetkezõkben csak az irodalommal foglalkozunk.

4.3.1.1. A renesz�nsz elsõ korszaka: az anyanyelvû irodalmak vir�gz�s�nak kora
(a 13/14. sz. fordul�j�t�l a 15. sz. k�zep�ig)

A renesz�nsz irodalom igen nagy idõszakaszt fog �t; bizonyos, hogy m�sk�ppen �rtak �s m�sk�ppen olvastak a 13. sz�zad v�g�n �s a 17. sz�zad elej�n. A k�z�s jegynek a vil�gn�zet �rv�nyes�l�s�t tartom, de e nagy szakaszon bel�l alszakaszokat kell megk�l�nb�ztetni. A megk�l�nb�ztetõ jegyek egyike a nyelvhaszn�lat lesz, a m�sika pedig az olvas�khoz val� viszony. (Ut�bbi alatt r�szben a befogad�kat �rtem, r�szben pedig a befogad�k minõs�t�s�t.)
Ez a kor a v�rosk�zt�rsas�gok megsz�let�s�nek, felemelked�s�nek a kora. A kereskedõpolg�rs�g szerep�nek n�veked�se egybeesik a jobb�gyviszony lass� boml�s�val. A feud�lis birodalmak gyeng�l�se, a p�pai hatalom �sszeoml�sa (Avignon) lehetõs�get teremt az �j �let, �j vil�g l�trehoz�s�ra. A kereszteshadj�ratok b�k�s kereskedelmi kapcsolatokk� szel�d�l�se megnyitja a kultur�lis �rt�kek k�lcs�n�s cser�lõd�se elõtt az utat.

A. Lorenzetti : A j� �s a rossz korm�nyzat. 1337-40., fresk�; Cappella dell'Arena, Padua

Az alkot�k - noha t�bbs�g�kben j�l besz�lik a latint - anyanyelv�k�n, sõt "anyanyelvj�r�sukon" �rnak. Nem a kereszt�nys�g egyetemess�ge a fõ, hanem az egy�nis�g�k �rv�nyes�t�se (t�meg�vel innentõl sz�letnek a szign�lt mûvek), szûkebb k�z�ss�g�k, esetleg n�p�k (vil�gi!) �rdekeinek k�pviselete (p�lda: guelf - ghibellin visz�ly). Az idõbeni elh�z�d�s/sz�th�z�d�s oka Eur�pa elt�rõ fejletts�ge - a mûv�sz munk�j�t r�szben olvasni kell, r�szben meg kell fizetni: ezek az ig�nyek bizonyos fejletts�gi szintet t�teleznek f�l.

K�l�n f�lh�vn�m a figyelmet arra, hogy e szakasz szerzõi a k�z�pkori mûvelts�gre �p�tik vil�gk�p�ket; az Egyh�z elleni l�zad�s nem jelenti a k�z�pkor �rt�keinek elvet�s�t, de m�g a v�g�nsk�lt�szetben jelentkezõ megk�rdõjelez�s�t sem. Ez lesz az oka annak, hogy ebben a szakaszban olyan szerzõkkel, mûvekkel tal�lkozunk, akiket, amelyeket m�s kutat�k, m�s oszt�lyoz�sok a k�z�pkorhoz sorolnak.

4.3.1.2. A renesz�nsz m�sodik korszaka: a klasszikus mûvelts�geszm�ny megval�s�t�s�nak kora
(a 15. sz. m�sodik harmad�t�l, k�zep�tõl a 16. sz. m�sodik harmad�ig)

Korszakunkban megerõs�dik a feudalizmus: a rendis�g talaj�n teremtett k�zpontos�tott, k�sõbb abszol�t monarchia egyre kev�sb� tûri a "rendszeridegen" elemeket, s a refeudaliz�ci� nemcsak az �n. m�sodik jobb�gys�gban nyilv�nul meg, hanem a birodalmi terjeszked�sben, amely konzerv�lni akarja �s a maga k�p�re form�lni a vil�got. A r�gi kereskedõ- �s uzsoratõke t�nkremegy, a r�gi polg�rs�g gazdas�gi befoly�s�t vesztve visszavonul. Az �szak-it�liai v�rosk�zt�rsas�gok minimonarchi�kk� alakulnak, hol egy szomsz�dos nemes�r (Este), hol egy zsoldosvez�r (Sforza), hol pedig egy helyb�li bank�r-kereskedõ (Medici) �l a tr�nra - az olyan hagyom�nyos k�zt�rsas�gban, mint p�ld�ul Velence, n�vlegess� lesz a respublika. A polg�rs�got az is zavarja, hogy a v�rosi szeg�nys�ggel �s a k�rny�k szeg�nyparaszts�g�val m�r nem tud olyan kapcsolatot kialak�tani, mint kor�bban - a t�rsadalmi k�l�nbs�gek m�s "sz�vets�gi politik�ra" k�nyszer�tik.

E korszakban ker�l elõt�rbe az antik mûvelts�geszm�ny. A k�ziratok kiad�sa megteremti a filol�gi�t, amely elõsz�r az egyh�zkritik�ban jut t�k�lyre. Az irodalom nyelve a klasszikus latin lesz (az igaz�n mûveltek ismerik a klasszikus g�r�g�t is) - e �ll szemben a k�z�pkori egyh�zi rontott latinnal. A klasszikus latins�g lesz az univerzi�lis mûv�szet hordoz�ja, amelynek meghat�roz� kateg�ri�ja az imit�ci�. A szerzõk olyan alkot�sokat hoznak l�tre, amelybõl kiz�rj�k az iskol�zatlanokat - ekkor teremtõdik meg a renesz�nsz "magas mûvelts�ge".

Leonardo da Vinci (1452-1519) : Lady with an Ermine. 1483-90., olaj; Czartoryski Museum, Cracow

Ez az elz�rk�z�s a szerzõi l�t behat�rol�d�s�val is j�r, hiszen a "t�lk�pzett" mûv�szt kiszolg�ltatja a mec�n�s�nak.
Vil�gn�zeti v�ltoz�s is bek�vetkezik (amely a reform�ci� k�s�s�t magyar�zhatja): Arisztotel�sszel szemben (akit a Szent Tam�s-i teol�gi�ra �p�tõ Egyh�z kisaj�t�tott mag�nak) Plat�nhoz fordulnak. Az �jplatonizmus (Ficino - l�sd bõvebben a programot -) nemcsak a mûv�szi egy�nis�g, az egy�ni vil�gszeml�let megalapoz�sa, hanem nagyszab�s� idealista k�s�rlet az ember - Isten viszony �jragondol�s�ra. Ekkor sz�letnek meg az elsõ n�psz�vets�gi tervezetek �s az elsõ elitelm�letek is. Viszonylag megval�sult p�ld�nak a cs�sz�rkori R�mai Imp�riumot tekintik - s a korszak szerzõi hangs�lyosan t�rekednek az antik k�z�ss�g szellemi f�lt�maszt�s�ra, l�gyen sz� vil�gi szerzõrõl (Erasmus Rotterdamus), egyh�zi szem�lyrõl (Aenes Sylvius Piccolomini) vagy politikusr�l (Thomas Morus). De m�g olyan tud�sok is fontosnak �rezt�k ezt a k�tõd�st, akik m�r az antik hagyom�nnyal is szembefordultak (Paracelsus, Vesalius). Ez az univerz�lis vil�gk�p azonban nem val�s�that� meg, s a humanisztikus irodalom a sz� szoros �rtelm�ben elsorvad.

4.3.1.3. A renesz�nsz harmadik korszaka: a nemzeti nyelvû irodalmak kialakul�s�nak a kora
(a 16. sz. elej�tõl a 16. sz. v�g�ig, 17. sz. elej�ig)

A nagy f�ldrajzi f�lfedez�sek , az �rforradalom, az eredeti tõkefelhalmoz�s, a mezõgazdas�g lass� kapitaliz�l�d�sa. Nyugat-Eur�p�ban komoly t�rsadalmi v�ltoz�sokhoz vezetett.
E v�ltoz�sok elsõ jele a vall�si �letben v�gbemenõ forradalom volt (Luther), amely mindenki szintj�n �rtelmezte az Isten - ember viszonyt a megv�ltozott k�r�lm�nyek figyelembe v�tel�vel.
Ezt az �rtelmez�st mindenkihez el akarta juttatni, s erre a nyomtat�s elterjed�se lehetõs�get is biztos�tott. A n�p nyelv�n k�v�nta megsz�laltatni a Bibli�t - a Biblia-kritika �s -filol�gia megteremtette ennek felt�teleit -, s r� kellett d�bbenni, hogy az anyanyelvi v�ltozatok, a t�jnyelvek nem el�gs�gesek egy ford�t�shoz. Meg kellett �rni az eddig "szentnek" nem tekintett nyelvek le�r� nyelvtan�t, a k�tnyelvû �s az egynyelvû sz�t�rakat - s e munka k�zben nemcsak irodalmi, de nemzeti nyelvet is l�tre kellett hozni! A nemzeti nyelvû bibli�k meghat�roz� �llom�sai a nemzett� v�l�snak!

Bruegel (1525-1569) : B�bel tornya. 1563., olaj; Kunsthistorisches Museum, B�cs

E korszak irodalm�ra a vall�soss�g nyomta r� a b�lyeg�t, szinte nincs olyan sz�p�r�, aki ne �rt, ford�tott volna ilyen t�m�j� alkot�st. A nemzeti nyelvû mûvek az eddigihez k�pest nagy p�ld�nysz�mban jelentek meg, nagy volt a befoly�suk. Ez a k�lcs�n�ss�g magyar�zza: mi�rt olyan erõs a tan�t� sz�nd�k - s mi�rt olyan kev�s a klassziciz�l� mûfaj �s forma. A t�meghez kellett sz�lni, elõsz�r igazodnak ehhez az �zl�shez. Ugyanakkor most �rj�k azokat a mûveket, amelyek minden nemzeti irodalomban kapcsot jelentenek a m�lthoz, szerzõik pedig a nemzeti kult�ra oszlopaiv� v�lnak.
Az alkorszak saj�toss�ga, hogy a m�sodik fel�ben vele egyidõben jelentkezik a manierizmus, �s kialakul, hatni kezd a barokk �s a klasszicizmus is. Ezzel a renesz�nsz egyetemess�ge megszûnik - a st�lusir�nyzatok egym�smellettis�ge innentõl napjainkig l�tezik.

A renesz�nsz est�ben kett� kell v�lasztanunk a sz�vegeket szeml�let�k alapj�n. A vil�gias tartalom, a szubjekt�v vallom�soss�g, az eszt�tikai c�lzatoss�g �s a tiszt�n sz�rakoztat� sz�nd�k jellemezte a humanista gondolkod�s� alkot�sokat.
Erõteljesen jelentkezett az antikiz�l�s, a  f�ldi �let k�z�ppontba �ll�t�sa. Sylvester J�nos elõsz�r �rtekezik a magyar nyelv stilisztikai hajland�s�g�r�l (s õ �r elõsz�r klasszikus idõm�rt�kes verseket is)! A term�szeti k�pek �s a val�s�gb�l vett p�ld�k nagy sz�ma jellemzi a sz�vegeket. A sz�veget �ltetõ n�t�k is arra utalnak, hogy a vir�g�nekek n�pk�lt�szeti hat�sa is �rv�nyes�lt.

4.3.2. A vil�gias renesz�nsz st�lusa

	Az antikiz�l�s nemcsak az antik bet�teket (mûvelts�g �rz�keltet�se) jelentette, hanem az antik po�tik�k �s retorik�k figyelembe v�tel�t. Ar�nyoss�g, szab�lyoss�g, kompoz�ci�s z�rts�g (h�rmass�g vagy aranymetsz�s - 1:2; 2:3; 3:5; 5:8; 8:13; 13: 21; 21:34; 34:55; 55:89 stb.), klasszicista k�rmondatok mind-mind az imit�ci� jelenl�t�re utaltak.
	Michelangelo (1475-1564) : David. 1501-04., m�rv�ny; Palazzo Vecchio, Firenze

A vil�giass�g nemcsak a mûvelt r�tegek sz�pirodalm�ban mutathat� ki, hanem a reform�ci� seg�ts�g�vel megerõs�dõ anyanyelvi irodalomban is. Ez az egyh�zi irodalomb�l nõtte ki mag�t, s az egyik legfontosabb jellemvon�s a term�szetess�gre val� t�rekv�s: annak a k�z�ns�gnek a szintj�n �s ig�nye szerint megsz�lalni, amelyet meg akarunk gyõzni. Az �lõbesz�d beemel�se, a besz�lt nyelvi fordulatok, sz�l�sok, k�zmond�sok teszik �zess�. Nem tagadhat� meg azonban a tan�t� sz�nd�k nyelvi megjelen�t�se sem - ez gyakran neh�zkess�, sz�razz� teszi a sz�veget.

P�lda:

Heltai G�sp�r: �tven�t�dik fabula (R�szlet)

J�l tudjuk, hogy a farkas elõtt futsz el. Az any�nk is gyakorta avval akart megijeszteni. De minap l�t�nk egyet: bolonds�g att�l f�lni! L�m sem szarva, sem k�rme! Hossz� ugyan a farka: de kinek �rthat avval? Min�k�nk j� k�rmen�nk �s szarvaink vannak. Ha eljõ, �gy deffentj�k az oldal�t, hogy mind elh�nyja a nem j�t.

Bornemisza P�ter: �rd�gi k�s�rtetek (R�szlet)

De jaj, mi�ta hazugs�got s�ga ama ravasz k�gy�... az�ta imm�r csak mind hazugs�gnak hallgat�s�ra �s h�vs�gos mulats�gra v�gy�dnak mindennek f�lei... tr�mbitasz�beli hajahuj�ra �s tem�ny ezer csacsog�sokra.

4.3.3. Az �n. vall�sos renesz�nsz st�lusa

Ennek az �j tendenci�nak a forr�sa a Biblia �s a zsolt�rok nyelve. Mivel ez ford�t�st ig�nyelt, sok esetben (a filol�gusok kimutatt�k) felhaszn�lt�k a k�dexek elsõ ford�t�sk�s�rleteit: ez arra utal, hogy szigor�an nem k�l�n�thetõ el nyelvezet�ben a k�z�pkori irodalomt�l. Ann�l ink�bb szeml�let�ben �s st�luseszk�zeiben.

Leonardo da Vinci (1452-1519) : Angyali �dv�zlet. 1472 k., olaj; Galleria degli Uffizi, Firenze

A protestantizmus vil�ga komorabb, mert erre a vil�gra ir�nyul - m�r nem tal�lkozunk a kor�bbi himnuszok idillikus k�peivel. A ford�t�s nyelv�j�t�s is: a besz�lt nyelv v�ltozatai jelennek meg a sz�les k�rben elterjedt K�roli G�sp�r nev�hez k�t�tt bibliai sz�vegekben: sz�l�sok, sz�l�shasonlatok. Ezek a vall�si r�piratokban �zesebb, helyenk�nt a besz�lt nyelvi durvas�gokkal is keveredtek.
Meghat�roz� volt a zsolt�rford�t�sok hat�sa. Nemcsak a p�rhuzamos szerkeszt�s �rv�nyes�lt itt (a tiltott vir�g�nekek kedvelt fog�sa is volt), hanem a pr�f�tai hev�let vagy a vall�sos dial�gus is. Bibliai k�pek, bûnb�nati hang, zord �sz�vets�gi t�nus uralkodott a versekben.

A 16. sz�zad v�g�n, a 17. sz�zadban jelenik meg elõsz�r a szem�lyess�g - s vil�giasodik ez a forma: l�sd a kuruc kor k�lt�szete. A felvil�gosod�s hat�s�ra eltûnik, de a 20. sz�zadban t�bbsz�r is visszat�r, elõsz�r Ady k�lt�szet�ben.

P�lda:

Szkh�rosi Horv�th Andr�s: Az f�sv�nys�grõl (R�szlet)

T�vol j�rj tõl�nk te gonosz f�sv�nys�g,
Mert l�m te volt�l �r�k keserûs�g,
Te miattad sz�la re�nk hitetlens�g,
Te miattad elh�gy minket az istens�g,
Te miattad elv�sz l�m �r�k dicsõs�g.

Szkh�rosi Horv�th Andr�s: Egy bujdos� szeg�nyleg�ny (R�szlet)

Ink�bb puszt�kon bujdosn�k,
Pog�ny t�r�kkel csat�zn�k,
K�v�r borj�t, b�r�nt enn�k,
Az feh�r is ott j�llakn�k.

A vall�sos renesz�nsz k�lt�szet sz�p p�ld�ja a Szenczi Moln�r Albert zsolt�ra (l�sd a oktat�programban).