A tavalyi id�szaki ki�ll�t�sok k�z�l Eur�p�ban a legsikeresebb a firenzei Uffizi K�pt�rban megrendezett La mente di Leonardo c�m� id�szaki t�rlat volt, melyre t�bb mint �t milli�an voltak k�v�ncsiak t�z h�nap alatt. Ez nem ker�lte el a Modem igazgat�j�nak figyelm�t sem, aki az els� adand� alkalommal megn�zte Firenz�ben a ki�ll�t�st. – Els�sorban a meg�p�tett konstrukci�k ny�g�ztek le, melyekr�l k�s�bb kider�lt, hogy p�ratlanok abban az �rtelemben, hogy Leonardo �tmutat�sai alapj�n k�sz�ltek – �ll�tja Guly�s G�bor. – Tudval�v�, hogy a Leonardo-filol�gia ma elismert szakm�nak sz�m�t. Legnagyobb szaktekint�ly�nek Paolo Galluzzit tartj�k, az olasz tudom�nyt�rt�neti m�zeum igazgat�j�t, aki f�kur�tork�nt vett r�szt a La mente di Leonardo c�m� t�rlat meg�p�t�s�ben. Megkeres�semre kedvesen reag�lt, aminek eredm�nyek�nt szem�lyes tal�lkoz�ra is sor ker�lt. Vel�nk p�rhuzamosan Amerik�b�l is �rdekl�dtek, �m mivel mi konkr�tabb aj�nlattal �rkezt�nk, minket r�szes�tettek el�nyben. Jelenleg a Toki�i Nemzeti M�zeumban l�that� a ki�ll�t�s, mely v�rhat�an augusztus 14-e �s november 14-e k�z�tt tekinthet� meg Debrecenben a Modemben. Jelenleg t�rgyalunk az olasz f�llel, de minden rem�ny megvan arra, hogy m�rcius k�zep�ig al� tudjuk �rni a szerz�d�st – adja h�r�l az igazgat�.

 

 

A Leonardo zsenije el�tt tisztelg� egy�b ki�ll�t�sokt�l a komplex szeml�let k�l�nb�zteti meg a La mente di Leonardo (munkac�m: Az univerzum g�niusza) c�m� t�rlatot, amint arra v�llalkozik, hogy da Vinci gondolkod�s�t, �szj�r�s�t vil�g�tja meg p�ld�k sor�n �t. Az a sz�nd�k vezette a kur�torokat – k�zt�k az olasz Laura Manettit is –, hogy ismeretterjeszt�, oktat� jelleggel, kontextusba helyezve mutass�k be az autodidakta Leonardo motiv�ci�it, analiz�l�, elemz� �s fogalomalkot� m�dszereit. L�ttass�k a folytonosan keres�, k�s�rletez�, ig�nyes �s �nmag�val el�gedetlen homo universalist, a kor megtestes�lt ide�lj�t, aki megsz�llottan kutatta a term�szet t�k�letes lek�pez�s�nek lehet�s�geit. Rajzaib�l �s �r�saib�l a tud�s egyfajta enciklop�di�ja bontakozik ki: az optikai �rtekez�sekt�l kezdve, a mechanik�n �s az anat�mi�n �t eg�szen a bonctani f�zetekig apr� r�szleteiben t�rta fel a vil�got, kereste a t�rv�nyszer�s�geket, az �sszef�gg�seket. A polihisztor a renesz�nsz kor gondolkod�sm�dj�val �sszhangban tanulm�nyozta a k�l�nb�z� jelens�geket, tev�kenys�g�t az egyetemes ember eszm�j�nek beteljes�t�se hatotta �t. A korszak egyik kutat�ja, Sztanek P�ter t�rt�n�sz �gy fogalmaz, hogy az egyetemes ember t�l akar jutni az anyag, az �let �s a hal�l korl�tain, �s ehhez harmonikusan fejleszti filoz�fikus, tudom�nyos �s m�v�szeti oldal�t. Leonardo az ember �s a vil�gegyetem k�zti rejtett k�tel�keket kereste, s azokat az okokat, melyek a term�szet megnyilv�nul�sai m�g�tt h�z�dnak meg.

 

 

A term�szettel da Vinci szoros kapcsolatot �polt kisgyermekkora �ta. T�rv�nytelen gyermekk�nt Toscan�ban, egy kis faluban l�tta meg a napvil�got 1452-ben. �t�ves volt, amikor apja mag�hoz vette. Fiatalon, 1466-ban kezdett el tanulni �s inaskodni az ismert polihisztor, Andrea del Verrocchio m�hely�ben Firenz�ben. Elm�leti �s gyakorlati j�rtass�got szerzett itt a m�v�szetekben, a term�szettudom�nyokban �s a zen�ben. A fest�szetben �s a g�p�szetben k�l�n�sen tehets�gesnek mutatkozott, inasb�l seg�dd� lett, ami egyet jelentett azzal, hogy t�nylegesen is r�szt vett Verrocchio oldal�n a munk�k kivitelez�s�ben. M�r ekkoriban is hajlott a perfekcionizmusra: egy ruh�zat red�iek megfest�s�hez – �gy tudni – el�tanulm�nyokat folytatott foly�kony gipszbe �ztatott kend�kkel �s agyagfigur�kkal. Els� �n�ll�, egy�rtelm�en neki tulajdon�that� rajza 1473-ban k�sz�lt el, abban az �vben, amikor tagja lett a fest�k Szent Luk�cs c�h�nek. N�h�ny �vvel k�s�bb �n�ll� m�helyet alap�tott, de keveset festett, els�sorban tal�lm�nyaival, szersz�mg�peivel foglalkozott. Val�sz�n�leg ebb�l az id�b�l val� a Krisztus megkeresztel�se –, melynek elk�sz�t�s�ben r�szfeladatot kapott Verrocchi�t�l –, valamint �n�ll� munk�ja, az Uffiziben �rz�tt Angyali �dv�zlet. Az els� l�p�st a h�rn�v fel� a M�gusok h�dolata c�m� festm�nye jelentette, mely egy id�ben k�sz�lt a Vatik�nban l�that� Szent Jeromos c�m� k�ppel. P�ly�zott Ludovico Sforza mil�n�i udvar�ba is, ahov� v�g�l 1482-ben helyezte �t sz�khely�t. Mil�n�i korszak�ban k�sz�tette a Szikl�s Madonn�t, folytatta az emberi test tanulm�nyoz�s�t, 1495 �s ’97 k�z�tt pedig megfestette legh�resebb munk�j�t, az Utols� vacsor�t. Mindek�zben tanulm�nyokat k�sz�tett a Sforza-eml�km�h�z, egy h�t m�ter magas, lovat form�z� bronzszoborhoz, mely v�g�l nem k�sz�lt el, pedig �sszesen tizenhat �vet �ldozott erre a munk�ra. Anat�miai tanulm�nyokat folytatott, agyagmodellt k�sz�tett, �j bronz�nt�si technik�t dolgozott ki, �m Ludovico Sforza az utols� pillanatban �gy d�nt�tt, hogy a hirtelen t�madt politikai nyugtalans�g miatt a lovas szoborra sz�nt teljes bronzmennyis�gb�l �gy�kat �nt. 1502-ben a polihisztort m�r a spanyol sz�rmaz�s�, tekint�lyes, de kegyetlen Cesare Borgia oldal�n tal�ljuk hadm�rn�ki poz�ci�ban. Utols� p�rtfog�j�val, I. Ferenccel 1515-ben ismerkedett meg, akit a legenda szerint egy oroszl�n form�j� automat�val „h�d�tott meg”. Nem sokkal k�s�bb a francia kir�ly els� sz�m� fest�j�v�, �p�t�sz�v� �s m�rn�k�v� nevezt�k ki. Da Vinci 1519 m�jus�ban, a franciaorsz�gi Ambois-ban hunyt el.

 

 

A Modem igazgat�ja �gy sz�mol, hogy nagyj�b�l t�z eredeti Leonardo da Vinci alkot�st t�rhat augusztust�l az �rdekl�d�k el�. Els�sorban da Vinci-rajzokr�l, -grafik�kr�l van sz�. – A rajzok t�bbs�ge windsori tulajdonban van, megszerz�s�k pedig els�sorban szem�lyes kapcsolatokon m�lik. Nagy el�ny e tekintetben, hogy a ki�ll�t�s f�kur�tora Eur�pa-szerte elismert szaktekint�ly – t�j�koztat Guly�s G�bor. Hozz�f�zi, hogy mivel a grafik�k k�nyesek – el��rj�k t�bbek k�zt, hogy milyen m�don �s mennyi ideig vil�g�that�k meg –, n�h�ny h�t ut�n az eredeti darabokat facsimil�re kell majd cser�lni. Hasonl� a helyzet a Leonardo-k�dexeknek is nevezett Leonardo-k�ziratokkal, pl. a madarak rep�l�s�r�l k�sz�tett, 1505-re dat�lhat� kism�ret� jegyzetgy�jtem�nnyel. Eredetiben v�rhat�an hat h�tig l�that�k majd Debrecenben. Az Uffizi birtok�ban l�v� Angyali �dv�zlet c�m� festm�nyt nem k�lcs�nzi a k�pt�r, seg�t�k�sznek mutatkozik viszont abban, hogy t�mogat� levelet �r a potenci�lis k�lcs�nz�knek, �gy p�ld�ul a Vatik�nnak a Szent Jeromos c�m� m� megszerz�se �rdek�ben.

 

 Az Uffiziben 800 n�gyzetm�teren kapott helyet a t�rlat, a Modemben k�r�lbel�l 1200 n�gyzetm�tert foglal majd el a ki�ll�t�s, mely a Baltaz�r Dezs� t�r fel� b�v�thet�. Rem�ny van arra is, hogy a Sz�pm�v�szeti M�zeum gy�jtem�ny�nek egy-egy nagy becsben tartott darabj�val is gazdagodik a Debrecenben bemutatand� ki�ll�t�si anyag, p�ld�ul egy kis lovas szoborral, melynek p�rja a British M�zeumban l�that�. – A debreceni Leonardo-t�rlat embl�m�ja az a lovas szobor lehetne, amelyet a Sforza-eml�km� tervei alapj�n k�sz�ten�nk el. A szobor egy r�sz�t egy �veggyapotszer� anyagb�l meg�p�tett�k Firenz�ben, mi viszont az eredeti elk�pzel�sekhez h�en a monument�lis alkot�s eg�sz�t szeretn�nk megval�s�tani – ecseteli az elk�pzel�seket a Modem igazgat�ja, s megjegyzi, a szobrot egyfajta marketingfog�sk�nt utaztatn�k a ki�ll�t�s megnyit�ja el�tt. Tudatja, hogy filmek, multim�di�s anim�ci�s anyagok is k�sz�ltek a La mente di Leonardo c�m� t�rlatra, p�ld�ul a Mona Lisa fest�szeti technik�j�r�l vagy az Utols� vacsor�r�l. – Nem hagyom�nyos, t�rt�neti t�nyeket feleleven�t� filmekre kell gondolni, hanem olyan kreat�v alkot�sokra, melyek azon t�l, hogy szellemi izgalmat hordoznak �s r�vil�g�tanak egy-egy �j kutat�si eredm�nyre, a maguk nem�ben �n�ll� m�alkot�snak is tekinthet�k. Guly�s G�bor besz�mol arr�l is, hogy gondolkodnak egy k�l�n kabinet kialak�t�s�ban is, ahol Leonardo kort�rsainak kev�sb� ismert eredeti m�vei kapn�nak helyet. Ez er�s�ten� az ismeretterjeszt� t�rlat c�lkit�z�s�t, azt hogy kontextusban l�ttassa, mivel j�rult hozz� Leonardo az eur�pai kult�r�hoz, a tudom�ny, a technika �s a m�v�szetek fejl�d�s�hez.

 

 

A debreceni gal�ria szerencs�s helyzetben van annyiban, hogy az �p�let megfelel valamennyi eur�pai biztons�gtechnikai k�vetelm�nynek, vagyis minden felt�tel adott a ki�ll�t�s fogad�s�ra. – Az olasz f�l ragaszkodik ahhoz, hogy a k�lts�gekre banki garanci�t vagy kezess�get v�llaljunk. Ugyanakkor minden egyes ki�ll�t�si darabot �nr�sz n�lk�l kell biztos�tani, hogy senkit se �rjen k�r. Sz�munkra fontos szempont, hogy amit lehet, Magyarorsz�gon k�sz�ttess�nk el. Itt els�sorban a magyar nyelv� feliratokat ig�nyl� elemekre �s a multim�di�s anyagok szinkroniz�l�s�ra gondolok. A kialak�t�s �s az install�l�s eg�sz�t azonban az az olasz c�g v�gzi, amely meg�p�tette a La mente di Leonardo c�m� t�rlatot – �sszegez a Modem igazgat�ja.