A da Vinci-k�d

 

A filmadapt�ci�t l�sd A da Vinci-k�d (film) sz�cikkben.

A da Vinci-k�d Dan Brown amerikai reg�ny�r�, eredeti foglakoz�s�t tekintve m�v�szett�rt�n�sz reg�nye. A k�nyv 2003 legnagyobb k�nyvsikere volt az Amerikai Egyes�lt �llamokban, majd nagy sikert �rt el a f�ld t�bbi orsz�g�ban is, a bestseller lista �l�re ker�lve. A da Vinci-k�dot sokan a feln�ttek Harry Potterjek�nt jellemzik. Sok elemz� szerint a Harry Potter reg�nyek �ta ez az els� k�nyv, amely ism�t t�megeket k�sztetett olvas�sra. Vil�gszerte k�nyvklubok, olvas�csoportok, rajong�i honlapok, �js�gcikkek foglalkoztak �s foglalkoznak vele, �s �gy A da Vinci-k�d nemcsak m�faja legsikeresebb k�nyve lett, hanem a legt�bb vit�t kiv�lt� is. Mindazon�ltal a m� az �r�ja szerint sem akar t�bb lenni ann�l, mint ami: egyszer�, sz�rakoztat� olvasm�ny, krimi.

Rajong�i turizmus

A reg�nyben szerepl� szinte minden helysz�n �s minden m�eml�k, t�rt�nelmi, vagy m�v�szeti t�rgy ir�ny�ban „Da Vinci” turist�k t�mege indult el, �n�ll�an �s az ut�bbi id�kben m�r szervezetten P�rizsba, a Louvre-ba, Angli�ba a Westminster-ap�ts�gba... A da Vinci-k�d megjelen�se �ta turist�k hada lepte el a sk�ciai rosslyni templomot, melynek fenntart�i a m�eml�k v�delme �rdek�ben m�r korl�tozt�k az �p�let l�togat�s�t. A Mona Lis�t viszont �j �s t�gasabb helyre telep�tett�k �t.

Filmes v�ltozat

A vil�gsikert aratott reg�ny jogd�j�t 6 milli� doll�r�rt vette meg a Sony Pictures Entertainment, hogy filmet k�sz�tsen bel�le. A filmadapt�ci�t Ron Howard amerikai filmrendez� st�bja forgatta le 2005–2006-ban. Premierje az Amerikai Egyes�lt �llamokban 2006. m�jus 19-�n volt, a szinkroniz�lt magyar v�ltozatot egy nappal kor�bban mutatt�k be Budapesten. Magyarorsz�gon a film b�v�tett v�ltozata 2006. okt�ber 17-�n jelenik meg DVD-n.

R�szletesen l�sd A da Vinci-k�d (film) sz�cikkben.

Rejt�lyek �s tal�nyok

A k�nyv nyom�n t�rsasj�t�kok, rejtv�ny- �s k�dfejt� k�r�k is alakultak. A rajong�kat olyan rejt�lyek is foglalkoztatj�k, mint:

• Ki fogja a k�st az Utols� vacsora c. festm�nyen?
• A J�zus mellett l�that� n�i alak val�ban M�ria Magdal�na?
• A Mona Lisa rejt�lyes n�alakja helyett val�ban Leonardo festette-e �nmag�t?
• Lehet-e hamis�tv�ny a Biblia?
• Hogyan kapcsolhat� �ssze a Vatik�n �s az Opus Dei?

A t�rt�net

A p�rizsi Louvre Nagy Gal�ri�j�ban meggyilkolj�k Jacques Saunière-t, az int�zm�ny kur�tor�t, aki egyben a titkos Sion-rend nagymestere. Meztelen holttest�re a Vitruvius-tanulm�nyt id�z� alakzatban tal�ltak r�, has�n egy saj�t v�r�vel rajzolt pentagrammal. Gyilkosa egy Silas nev� alb�n�, az Opus Dei tagja, aki a szervezet vezet�je, Aringarosa p�sp�k �s egy titokzatos Mester parancs�ra szedte ki a rend �ltal �rz�tt Szent Gr�lhoz elvezet� z�r�k� (clef de voûte) rejtekhely�t Saunière-b�l �s a rend m�sik h�rom vezet�j�b�l, majd mindannyiukat meg�lte. Silas elmegy a megjel�lt helyre, ott azonban nem tal�l semmit - Saunière �s t�rsai hazudtak.

Mindek�zben a rend�rs�g a Louvre-ba rendeli Robert Langdon amerikai szimb�lumkutat�t, akinek �ppen aznap este lett volna tal�lkoz�ja Saunière-rel. Az �ldozat utols� er�fesz�t�seivel t�bb - els� l�t�sra �rthetetlen - �zenetet is h�trahagyott, k�zt�k a k�vetkez�t: Find Robert Langdon, vagyis meg kell tal�lni Robert Langdont. Bezu Fache kapit�ny, a nyomoz�s vezet�je ez alapj�n Langdont sejti a gyilkoss�g h�tter�ben. Meg�rkezik a gy�ny�r� Sophie Neveu, Saunière unok�ja is (ezt azonban Fache-�k nem tudj�k r�la), azzal az �r�ggyel, hogy kriptogr�fusk�nt (titkos�r�s-szak�rt�k�nt) seg�thet Saunière utols� �zenet�nek megfejt�s�ben. Val�j�ban viszont m�r �rti az �zenetet, amely szerint neki kell megtal�lnia Langdont, �s azt is sejti, hogy mi Fache c�lja Langdonnal. �gy megsz�kteti a f�rfit a Louvre-b�l. Sophie �s Langdon Saunière �zenet�t k�vetve a Z�richi Let�ti Bankba megy, ahol meg is tal�lj�k a z�r�k�vet, egy cryptexet. A Leonardo da Vinci tal�lm�ny�nak tulajdon�tott m�rv�nyhenger egy �tbet�s k�ddal ny�lik, �s �zenetet tartalmaz. Ha nem a megfelel� k�dot haszn�lj�k, vagy feszegetni pr�b�lj�k, a cryptexben l�v� ecetes fiola elt�rik, �s az �zenet megsemmis�l. Leonardo maga is a Sion-rend nagymestere volt.

Hosszas viszontags�gok �r�n Sophie �s Langdon eljutnak a P�rizs melletti vill�j�ban �l� Sir Leigh Teabinghez, a k�l�nc angol Gr�l-kutat�hoz, akit�l azt rem�lik, hogy seg�ts�get ny�jthat a z�r�k� felnyit�s�hoz. Sophie-nak itt magyar�zz�k el, hogy a Gr�l, a R�zsa val�j�ban nem m�s, mint M�ria Magdolna, akit J�zus - ellent�tben az egyh�z k�t �vezredes, a „szent n�is�get” megtagad� tan�t�s�val - feles�g�l vett, s�t sz�mos gyermek�k sz�letett; a templomos lovagrend, majd ut�da, a Sion-rend M�ria Magdolna csontjainak, a t�rt�netet al�t�maszt� dokumentumoknak �s a krisztusi lesz�rmazottaknak az �rz�s�re szervez�d�tt. Sophie megd�bbenve fedezi fel a t�rt�net elemeit Leonardo festm�nyein, p�ld�ul az Utols� vacsor�n. Silas bet�r a kast�lyba, de megk�t�zik; nemsok�ra azonban a rend�rs�g is meg�rkezik, �gy Teabing mag�ng�p�n Londonba menek�lnek. Felnyitj�k a z�r�k�vet, amelyben egy �jabb, feleakkora cryptexet tal�lnak, tov�bb� egy tekercset, amelyen a k�vetkez� vers szerepel:

Londonban egy lovag, p�pa tette s�rba.
Munk�ja gy�m�lcs�t szent harag torolta.
S�rj�n keress g�mb�t, noha �gysem leled.
A R�zsa m�h�nek titk�t s�gja neked.

�gyesen megsz�kve a rep�l�t�ren m�r v�rakoz� hat�s�gok el�l, Langdon�k a versbeli utal�sok alapj�n egy, a templomosok �ltal �p�tett londoni templomba mennek. Azonban Teabing komornyikja, R�my Legaludec, val�j�ban a Mester alkalmazottja, �s kiszabad�tja Silast, majd elviszi a cryptexet �s - „t�szk�nt” - Teabinget. Langdon �s Sophie r�sz�nj�k magukat, �s h�vj�k a rend�rs�get, majd megfejtik a verset (a „lovag” val�j�ban Sir Isaac Newton, aki szint�n a rend nagymestere volt) �s elmennek Newton s�rj�hoz, a Westminster-ap�ts�gba. Ott azonban m�r fegyverrel v�rja �ket a Mester: Teabing. A kutat� c�lja a Szent Gr�l megszerz�se �s az egyh�z titkainak leleplez�se volt, ennek �rdek�ben haszn�lta ki az Opus Deit �s Silast is, a gyilkoss�gt�l sem visszariadva. (Amikor m�r nem volt r� sz�ks�ge, R�myt is meg�lte.) Langdon �gyes mozdulatokkal Teabing tudta n�lk�l felnyitja a cryptexet. N�h�ny perc m�lva a rend�rs�g is meg�rkezik, �s letart�ztatj�k a kutat�t.

Silas a rend�r�kkel val� l�v�ld�z�sben hal�los s�r�l�st szerez. Sophie �s Langdon a cryptexben tal�lt inform�ci� alapj�n a sk�ciai Rosslyn nev� templomos k�poln�ba mennek, ahol meglelik Sophie nagyanyj�t �s �ccs�t, akikr�l a l�ny eddig azt hitte, aut�balesetben meghaltak. (Saunière biztons�gosabbnak l�tta, ha a csal�d k�t k�l�n helyen �l, s�t Sophie �s az �ccse nem tudnak egym�sr�l.) Langdon, �tl�tva a cryptexbeli �zenet m�lyebb �rtelm�t, a Louvre m�ly�n tal�l r� a Gr�lra - �s jobbnak gondolja, ha annak mivolta �s helye tov�bbra is titokban marad.

Tov�bbi k�nyvek �s ellenk�nyvek a t�m�ban

Martin Lunn: A da Vinci-k�d megfejt�se

Simon Cox: A da Vinci-k�d felt�r�se

Sandra Miesel, Carl E. Olson: A da Vinci-bl�ff

Kritik�k a k�nyvvel szemben

B�r a k�nyv bevezet�je szerint „minden a k�nyvben szerepl� t�ny megt�rt�nt �s pontos”, a t�rt�netben szerepl� pontatlans�gok – esetenk�nt pedig a szerz� �ltal kre�lt esem�nyek – sz�ma olyan nagy, hogy annak felsorol�sa is k�nyv m�ret�; t�bbek k�z�tt egy ilyen kiadv�ny a Da Vinci Hoax (A da Vinci �tver�s). Ez term�szetesen csak akkor jelent probl�m�t, ha valaki a k�nyvet nem izgalmas krimik�nt, hanem t�nyek forr�sak�nt akarta volna kezelni. Azonban �rthet� a felh�borod�s, mert a k�nyv elej�n m�giscsak azt pr�b�lja az �r� elhitetni az olvas�val, hogy minden dolog, helysz�nle�r�s pontos a m�ben (a sok pontatlans�g pedig egy�rtelm�en megrengeti a m� igazs�gtartalm�t), azonban a rengeteg pontatlans�gr�l m�r csak azok szereznek tudom�st, akik m�lyebben foglalkoznak a t�m�val. A legt�bb olvas� pedig sajn�latos m�don teljesen igaznak hiszi a k�nyvet, �gy tal�n elkezdhetj�k meg�rteni a sok felh�borod�st.

Hasonl�an a Harry Potterhez, ezek a k�nyvvel szembeni t�mad�sok nagy r�sze a R�mai Katolikus Egyh�zt�l �s annak befoly�si �vezet�t�l eredeztethet�. P�ld�ul Tarcisio Bertone b�boros szerint olcs� hazugs�gok „A da Vinci-k�d” c�m� k�nyvben le�rtak �s felsz�l�totta a katolikus k�nyvesboltokat, hogy vegy�k le a k�nyvet polcaikr�l, de ez sokak szerint a legjobb rekl�m a k�nyvnek.

A r�mai katolikus egyh�z halad� iranyz�tanak v�lemenye szerint a reg�ny egy �rdekes krimi, amelynek protest�ns kultur�lis gy�kerekkel rendelkez� �r�ja figyelmen k�v�l hagyta a katolicizmus (az egyh�z dogmarendszer�ben is t�kr�z�d�) Sz�z M�ria ir�nti m�ly tisztelet�t.

Nem csak a R�mai Katolikus Egyh�z t�madta �lesen a k�nyvet: t�bb alkalommal beperelt�k m�s k�nyvek szerz�i azt �ll�tva, hogy a szerz� az � munk�jukat plagiz�lta a m�v�ben. P�ld�ul „Az abb� titka” c�m�, magyarul 1994-ben megjelent k�tet szerz�i �s Lewis Perdue, a „Isten l�nya” �s „A Da Vinci �r�ks�g” c�m� reg�nyek �r�ja. Az ut�bbi �gyben a New York-i b�r�s�g 2005. augusztus 5-�n kihirdetett �t�letete szerint Dan Brown nem v�gzett m�sol�st, teh�t a m�ve egyedi. A m�vek k�z�tt, mint m�s m�vekn�l is tal�lhat�ak azonos sz�lak, de ez nem felt�tlen�l jelent plagiz�l�st.

L�tezik m�g olyan kritika is miszerint a reg�ny legink�bb Umberto Eco m�v�nek, A Foucault-ing�nak felh�g�tott, az amerikai piac �ltal fogyaszthat�v� tett v�ltozat�nak tekinthet�. Valljuk be, Amerik�ban Umberto Eco nyelvezet�vel ell�tott k�nyvb�l nem lehetett volna ekkora m�diabotr�nyt csin�lni.