Szent Gr�l

 

A Szent Gr�l (r�viden Gr�l) egy k�zismert k�z�pkori legenda. Leggyakoribb �br�zol�sa egy kehely, amelybe �ll�t�lag felfogt�k a keresztrefesz�tett J�zus ki�ml� v�r�t.

Kialakul�sa

A monda �skereszt�ny, kelta �s keleti eredet� elemeket tartalmaz. T�bb megjelen�si form�ja szerepel az irodalomban: kehely, t�l, dr�gak�, illetve az ezoterikus irodalomban szimb�luma valaminek.

Nem kanoniz�lt (apokrif) iratok szerint a Gr�l abb�l a smaragdb�l k�sz�lt, amely Lucifer koron�j�b�l hullott ki, amikor az �r a mennyb�l letasz�totta. K�s�bb a Gr�lba folyt a keresztre fesz�tett Krisztus v�re.

M�s forr�sok szerint az ed�ny j�spisb�l van, �s aki bel�le iszik (esetleg csak l�tja), �r�kk� fiatal marad. Mai ismert form�ja a 11. sz�zad v�g�n, a M�ria-kultusszal egyid�ben alakult ki.

A Szent Gr�l a szent iratokban

J�zus ebb�l a kehelyb�l ivott az utols� vacsor�n, �s keresztrefesz�t�se ut�n Arimathiai J�zsef ebbe fogta fel a sebeib�l kifoly� v�rt (l�sd Nikod�mosz apokrif evang�liuma). Arimathiai J�zsefet a felt�mad�s ut�n megv�dolt�k a holttest eltulajdon�t�s�val, b�rt�nbe z�rt�k, �tlen-szomjan tartott�k, de � m�gis �letben maradt, mert t�pl�l�k�t a Szent Gr�l biztos�totta, amelynek �rz�je volt.

Egy m�sik legenda szerint J�zus felt�mad�sa ut�n a Gr�lt angyalok tartott�k �g �s f�ld k�z�tt, majd a templomos lovagok �rizt�k a Megv�lt�s hegy�n.

A Gr�l az irodalomban

A gr�l-k�lt�szet ismertebb k�pvisel�i a k�z�pkorb�l:

• Chr�tien de Troyes (cc1135 – cc1183)
• Robert de Boron (cc1147 – cc1170)
• Wolfram von Eschenbach (cc1160 – cc1220)
• Albrecht von Scharfenberg (XIII. sz.)

K�z�l�k tal�n Eschenbach Parzival (Parsifal) c. k�ltem�nye a legismertebb, mely alapja volt Richard Wagner oper�ja sz�vegk�nyv�nek is.

A Szent Gr�l titk�t a Bullion Frigyes, francia kir�ly �ltal alap�tott Sion-rend is mag��nak vallja.

A Gr�l a Parsifal-legend�ban

A Gr�lt az �dv�ss�g Hegy�n �p�lt v�rtemplomban �rzik a Gr�l-lovagok, papkir�lyuk vezet�se alatt. A kir�ly azonban sebes�lt, s�lyos beteg, sem meggy�gyulni, sem meghalni nem tud. Birodalm�b�l pusztas�g lett, �tokf�lde, ahol a foly�k kiapadnak, az asz�lyban minden elszikkad. A kast�lyba �rkezik a na�v, b�rdolatlan ifj� Parsifal. Arra tan�tott�k, hogy nem illik k�rdez�sk�dni, �s �gy, noha vacsora k�zben t�bbsz�r megjelenik egy gy�ny�r� l�ny, kez�ben dr�gak�vekkel kirakott kehellyel – ami maga a Gr�l, melyb�l ragyog� f�ny �rad – Parsifal hallgat. Nem k�rdezi meg, hogy kit vagy mit szolg�l a Gr�l �s hogy milyen betegs�gben szenved a kir�ly.

Elhagyja a kast�lyt. Megtudja, hogy ha feltette volna a helyes k�rd�seket, meggy�gyult volna a sebzett kir�ly, �s ebb�l sok j� sz�rmazott volna. B�nb�n�an vil�gg� megy, �t �vig bolyong, sok h�stettet hajt v�gre, de a Gr�l kast�lyba nem tal�l vissza �s a lelk�t is majdnem elveszti. Egy szent �let� remete felsz�l�tja, hogy szolg�lja embert�rsait, mire a h�s elker�l Arthur kir�ly udvar�ba, �s csatlakozik a Kerek Asztal lovagjaihoz.

�jabb bolyong�s ut�n k�t t�rs�val eljut a sebes�lt kir�ly �s a Gr�l otthon�ba, f�lteszi a helyes k�rd�seket, a kir�ly sebe �sszeforr, majd b�k�sen meghal. Kiaszott, puszta birodalm�ban �jra v�z �rad a foly�kba, term�keny lesz a f�ld, a Gr�lt pedig egy mennyei k�z felviszi az �gbe.

A R�mai Birodalom el�tti �si eur�pai (kelta) �s keleti kult�rk�r �rintkez�se �s k�lcs�nhat�sa j�r�szt m�g felt�ratlan. A Gr�l-legenda keletkez�s�nek meg�rt�se k�zelebb viheti a ma ember�t ezeknek a k�lcs�nhat�soknak a felt�r�s�ban.

A Gr�l-kast�ly

A Gr�l templom�t (kast�ly�t) Scharfenberg legend�ja szerint Titurel �p�tette. [1]

A Gr�l-kast�lyt – egy�rtelm� meghat�roz�s hi�ny�ban – az ut�kor t�bb helyre pr�b�lta elhelyezni. A templomosokkal val� kapcsolat, f�leg Eschenbach olvasat�ban, behat�rolja a lehets�ges helysz�nt.

A felmer�lt helysz�nek:

• Glastonbury, Anglia
• Szent Mih�ly hegye, Cornwall
• Monts�gur v�ra, francia Pireneusok
• Montsalvat v�ra, spanyol Pireneusok
• Borosty�nk�, akkoriban az volt a templomosok egyik utols� v�gv�ra.

Magyar kapcsolatok

A legend�k szerint Nagy Lajos kir�lyunk kapcsolatban �llt a Gr�llal. A p�losokhoz val� kapcsolata ismert, �k haz�nkban egyed�l tartott�k sz�mon Arimathiai J�zsef �nnep�t.

A Szent Gr�l a t�megkult�r�ban

Egy spekulat�v elm�let szerint a Szent Gr�l francia megfejt�se „sang royal”, vagyis kir�lyi v�r. A monda szerint J�zusnak M�ria Magdoln�t�l gyereke sz�letett, aki anyj�val egy�tt Galli�ba vet�d�tt, �s az � ut�dai lettek a frank kir�lyok.

E legenda ellen�re Kis Pippin frank majordomus, 751-ben, a frank nemesek, Zakari�s p�pa �s a r� hallgat� Szent Bonif�c seg�ts�g�vel, nem �tallotta letasz�tani a tr�nr�l III. Childericet, az utols� Meroving kir�lyt.

A m�toszt t�bb k�nyv �s film is feldolgozta. A legismertebb Dan Brown reg�nye, a Da Vinci-k�d, amelyet Holywoodban megfilmes�tettek.

Aj�nlott irodalom

• W. J. Stein: Weltgeschichte im Lichte des heiligen Gral (1927)
• [2]
• Heinrich Teutschmann: Der Gral (1984); A Gr�l (Bp., �.n., mag�nkiad�s)
• V�mosi Nagy Istv�n: Merlin, a b�rd �s Wagner, a zenek�lt� (Szeged, 1984; 1985)
• Parsifal a XXI. sz�zad embere (Bp., 2003) [3]
• Gr�l-f�zetek – foly�irat a szellemi kult�r��rt [4]