
|
„, hanyag termszet, mirt vagy oly rszrehajl? Egyes fiaiddal szemben kegyes s j anya vagy, msokkal kegyetlen, irgalmatlan mostoha...” |




„Ha te azt mondod, jobb nzni, hogyan csinljk az anatmit, mint az ilyen rajzokat, helyesen beszltl volna, ha lehetsges lenne egytt ltni mindazokat a dolgokat, melyek e rajzokon egyetlen alakon fel vannak tntetve. Pedig ht minden kpessgeddel sem fogsz ltni s flismerni, csak nhny vnt, melyekrõl, hogy igazak vagy teljesek legyenek ismereteim, tbb mint tz emberi testet boncoltam szjjel, zeikre szedve minden egyb tagjukat is. A legaprbb rszecskig sztboncoltam az egsz izom hst, mely a vnk krl tallhat volt, anlkl, hogy a vr beszennyezte volna, hacsak nem a hajszlerek lthatatlan bevrzsei. s egyetlen test nem tartott oly hossz ideig, ameddig kellett volna, ppen ezrt folyamatosan annyi testen kellett tovbbhatolnom, amennyinek sorn ismereteim teljesekk lettek. s n ezt ktszer csinltam vgig, hogy lssam a klnbsgeket.” |
|







„A fld mr egy kis madrka slytl is, mely rtelepszik, elmozdul. A vz szfrjnak felsznt mr egy kis vzcsepp is, mely rehull, mozgsba hozza.” |
|

|


|
„... a fvek, a kvek s a fk nemes erõi, amelyekrõl az emberek nem is tudnak, s amelyek nyugosznak a maguk nemessgben szavaink s betûink gymoltsa nlkl is...” „...az az igazi tuds, amelyet a ksrlet ereszt be az rzkszervek kapujn, s amely a kutatt nem lmokkal eteti, hanem igaz s rzkelhetõ alapokbl indulva lpsrõl lpsre, helyes kvetkeztetsekkel halad a clig.” |




1482-ben Ludovico Sforza Miln hercegnek szolglatba szegõdtt, hogy elksztse Francesco Sforza tervezett lovas emlkmûvt. Az emlkmû hatalmas agyagmodellje 1493-ra kszlt el, de nem ntttk ki, a Milnt megszll francia katonk elpuszttottk. Vzlataiban, tanulmnyrajzaiban a fldn fekvõ ellensgre tapos l antik motvumt eleventette fel. A l motvuma a az Anghiari csata vzlatain s kartonmsolatn, a Szpmûvszeti Mzeum lovas szobrocskjn s prdarabjain, valamint a ksei, Gian Giacomo Trivulzio sremlkhez ksztett vzlatokon bukkant fel ismt. Firenze trtnetnek dicsõsges pillanatt megrktõ Anghiari csata monumentlis freskja a Palazzo Vecchio Nagy tancstermben elkszl ugyan, de fresktl eltrõ technika alkalmazsa miatt a festmny mr Leonardo szeme lttra megrepedezik, lepereg. A mû a hborra jellemzõ erõszak s szenvedly szimbolikus brzolsa, amelyet maga Leonardo esztelen s bestilis õrltsgnek tartott. |



 |

|