Leonardo da Vinci: Az utols� vacsora

�rta: Varanka Zolt�n

Leonardo da Vinci egyik legh�resebb festm�nye az Utols� vacsora, amely a mil�n�i Santa Maria delle Grazie temploma melletti refekt�riumban tekinthet� meg,az ut�bbi id�ben Dan Brown: A Da Vinci k�d c�m� k�nyv�ben illetve az ebb�l k�sz�lt filmben le�rt t�rt�net felkeltette a k�zv�lem�ny �rdekl�d�s�t. K�ztudom�s�, hogy Leonardo messze megel�zte kor�t mind ismeretekben, mind vil�gn�zet�ben. Ez a zseni�lis elme nemcsak kit�n� fest� volt, hanem j�rtas a term�szettudom�nyokban �s feltal�l�nak sem volt utols�. Rajzain, festm�nyein apr�l�kosan kidolgozott r�szletek figyelhet�ek meg. Az utols� vacsora c�m� festm�ny�n az els� r�n�z�sre 13 alak k�l�n�thet� el, a m�v�szett�rt�n�szek �s a t�rt�n�szek term�szetesen J�zusra �s 12 tan�tv�ny�ra teszik le a voksukat �s ez bizony�ra nem is lehet m�sk�pp. A Dan Brown-f�le felvet�s a Szent Gr�l vonatkoz�s�ban hatalmas vit�kat v�ltott ki pro �s kontra. A kutat�k a festm�nyen a k�vetkez� 13 alakot v�lik felismerni balr�l jobbra haladva: Bertalan fiatalabb Jakab Andr�s J�d�s P�ter J�nos J�zus Tam�s id�sebb Jakab F�l�p M�t� J�d�s T�d� Simon   A festm�nyen tal�lhat� egy olyan r�szlet, amely megh�kkent�. Nevezetesen egy k�zfejr�l van sz� - egy jobb k�zfejr�l -, amely egy k�st tart. Figyelmesebben szem�gyrev�ve azt l�tjuk, hogy ehhez a k�zfejhez nem tartozik alak vagy, ha tartozik is, az nem l�that� a festm�nyen. A kezet k�zelr�l megn�zve - legal�bbis nekem -, az f�rfik�znek t�nik. A k�z kiford�tott �ll�sa azt mutatja, hogy semmik�ppen nem tartozhat egyetlen alakhoz sem a k�pen. Legal�bbis a r�szletek ezt mutatj�k. Akihez tartozna, J�nos apostol (vagy Dan Brown szerint M�ria Magdolna), az el�gg� messze van, hacsaknem nagyon hossz� a keze. Ezt a kezet P�ter apostol fogja le a csukl�n�l jobb kez�vel. P�tert�l balra Andr�s apostol �l mind�t kez�t felemelve, mintha mutatn� nek�nk, hogy nem az � kez�ben van a k�s. Jobban megn�zve, l�thatjuk, hogy J�nos apostol (M�ria Magdolna) keze �ssze van kulcsolva, mindk�t k�z feje l�tszik. A teljes k�pet szeml�lve az az �rz�sem, mintha egy mer�nyl�t fogn�nak el �ppen. Lefogj�k a kez�t, a mer�nyl� teste pedig az apostolok k�z�tt a f�ld�n van, ez�rt nem l�tszik. Nem tartom val�sz�n�nek, hogy Leonard� elt�vesztette volna a kezek sz�m�t a k�pen. Valamire fel akarta h�vni a figyelmet, de erre �r�sban valami miatt nem volt lehet�s�ge. Tal�n megs�rtette volna a k�p megrendel�j�jek a vall�sos meggy�z�d�s�t, ez�rt a r�szletekbe rejtette el az �zenet�t.         M�k�dik Leonardo Da Vinci ejt�erny�je   Egy angol ejt�erny�s �let�t kock�ztatva bizony�totta Leonardo Da Vinci egyik tal�lm�ny�nak m�k�d�k�pess�g�t: Adrian Nicholas h�rom kilom�ter magasan egy h�l�gballonb�l ugrott ki a 85 kil�s, Da Vinci tervei alapj�n v�szonb�l �s farudakb�l k�sz�lt ejt�erny�vel. Leonardo Da Vinci 500 �ves v�zlata alapj�n k�sz�tett ejt�erny�vel ugrott ki egy vakmer� angol ejt�erny�s Afrika felett egy 3000 m�ter magasan rep�l� h�l�gballonb�l. A BBC tud�s�t�ja szerint a k�z�pkori tervek alapj�n v�szonb�l �s farudakb�l k�sz�tett erny� m�k�d�tt, Adrian Nicholas s�rtetlen�l �rt f�ldet. Mivel a korabeli szersz�mokkal k�sz�tett szerkezet s�lya 85 kilogramm, Nicholas 600 m�ter magass�gban lev�gta mag�r�l a k�z�pkori erny�t, �s egy modern ejt�erny�vel landolt, nehogy agyon�sse a r�es� fat�kolm�ny. A korh� ejt�erny�t m�r kor�bban ki akart�k pr�b�lni Angli�ban, a tesztel�sre azonban az er�s sz�l, illetve biztons�gi megfontol�sok miatt nem kaptak enged�lyt: f�l� volt, hogy lakott ter�letre zuhan a 85 kil�s erny�. A d�l-afrikai Mpumalanga kihalt szavann�i felett azonban elv�gezhett�k �gy a k�s�rletet, hogy Nicholason k�v�l senki �let�t nem vesz�lyeztett�k. Leonardo Da Vinci egy jegyzetf�zet marg�j�ra v�zolta fel a piramis form�j� erny�t 1483-ban. A sz�veg szerint „ha egy f�rfit olyan viaszolt v�g v�szonnal szerelnek fel, amely minden oldal�n 12 l�b (7 m�ter) hossz�s�g� �s 12 l�b magass�g�, b�rmilyen magasb�l leugorhat s�r�l�s n�lk�l.” Nicholas szerint Da Vinci is �r�lt volna a k�s�rlet eredm�ny�nek, m�g �gy is, hogy �ll�t�s�nak gyakorlati bizony�t�s�ra �tsz�z �vet kellett v�rni.       A vil�g szemei el�tt eddig rejtve maradt m�helyre Firenze sz�v�ben, egy, a Santissima Annunziata templom k�zvetlen szomsz�ds�g�ban tal�lhat� kolostorban leltek r� a tud�sok. 2005.01.16 08:13 MNO - Ottlik Judit   A kolostor kor�bban lez�rt termeiben a polihisztor �letet �lt fest�, szobr�sz, �p�t�sz, m�rn�k �s feltal�l� �ltal k�sz�tett olyan fresk�kat is tal�ltak, melyek a megsz�lal�sig hasonl�tanak a mester egy�b k�s�rleteihez k�sz�tett v�zlatokhoz. A fresk�k egyik�n p�ld�ul madarak l�that�ak rep�l�s k�zben; mely t�m�ban Leonardo sz�mos egy�b, kor�bban m�r ismertt� v�lt tanulm�nyt �s v�zlatot k�sz�tett. Arra, hogy val�ban Leonardo da Vinci haszn�lta eme helys�geket, t�bb helyen t�rt�nik utal�s, s�t Giorgo Vasari 16-i sz�zadi �letrajzi k�tet�ben id�z is olyan levelekb�l, melyek al�t�masztj�k a mester ottl�t�t. Leonard�n k�v�l egy�bk�nt m�s nagynev� alkot�k is vend�geskedtek �s otthagyt�k kez�k nyom�t a kolostorban; egy szint�n nemr�giben felfedezett, k�r�lbel�l az 1430-as �vekre tehet� l�pcs� p�ld�ul a kutat�k felt�telez�se szerint egy neves firenzei szobr�sz �s �p�t�sz; Michelozzo di Bartolommeo munk�ja. A tud�sok nagyra �rt�kelik eme friss felfedez�seket, s azt rem�lik, mindez hozz�seg�ti �ket ahhoz, hogy Leonardo munk�ss�g�t nagyobb teljess�g�ben �tl�ss�k - teszi hozz� a The Independent cikk�r�ja. A toscanai sz�let�s� Leonardo da Vinci 51 �vesen, 1503-ban t�rt vissza Firenz�be (ahov� el�sz�r 17 �vesen sodorta az �let), miut�n hossz� �veket t�lt�tt Mil�n�ban. Itt Ludovico Sforza herceg udvar�ban teljes�tett szolg�latot; s annak ellen�re, hogy �r�saiban el�t�lte a h�bor�t �s az er�szakot, az udvarn�l k�l�nf�le harci eszk�z�ket tervezett. Sforza v�g�l is ezekb�l a tervekb�l semmit sem val�s�tott meg, �s nem is vette ig�nybe Leonardo hadm�rn�ki k�pess�geit. Leonardo da Vinci kiterjedt munk�ss�ga �s sz�les �rdekl�d�si k�re ellen�re meglehet�sen kev�s az ut�korra maradt m�veinek sz�ma; legink�bb csak rajzai, festm�nyei �s v�zlatf�zetei maradtak fent. "Az utols� vacsora", a "Mona Lisa" �s a "Szent Anna harmadmag�val" alkot�ja 1519-ben halt meg Franciaorsz�gban. A kolostorban �vsz�zadokig "szunnyad�" tanulm�nym�hely mostani felfedez�se �ppen egybeesik azzal a janu�r 11-�n R�m�ban ny�lt ki�ll�t�ssal, mely a mester rep�l�ssel �s egy�b mechanikai eszk�z�kkel foglalkoz� tanulm�nyait, s v�zlatait mutatja be a nagyk�z�ns�gnek - �rja a brit The Independent.