Raffaello Santi

Raffaello

Szent Gy�rgy s�rk�nnyal (1505-1506) 28.5 x 21.5 olaj, Washingtoni Gal�ria

Sixtusi Madonna (1513-1514) 265 � 196 cm, olaj

Raffaello di Giovanni Santi, vagy Sanzi (1483. �prilis 6., Urbino - 1520. �prilis 6., R�ma.) renesz�nsz kori olasz fest� �s �p�t�sz volt.

�lete

Korai �vek

Raffaello m�v�szcsal�dban sz�letett, anyja neve Magia di Battista Ciarla volt, aki 1491 -ben halt meg, apja Giovanni Santi fest� volt. Fest�szetet kezdetben apj�t�l tanult, aki 1494-ben meghalt, a 11 �ves Raffaello pedig �rva maradt.

1496 -ban, Raffaello Perugi�ba ker�l Perugino (Pietro Vanucci) mesterhez tan�tv�nyak�nt, ahol sokat seg�tett a megrendelt festm�nyek elk�sz�t�s�ben.

Firenzei �vek

1504-ben Raffaello, 21 �vesen Firenz�be k�lt�z�tt, ahol ahol Leonardo da Vinci �s a fiatal Michelangelo voltak r� hat�ssal. Itt ismerkedett meg a realista fest�szet remekm�veivel �s �n�ll� mesterk�nt f�leg Madonna-k�peket alkotott (Madonna z�ldben, a befejezetlen Esterh�zy -Madonna). Ugyancsak Firenzei tartozkod�sa alatt festette a H�rom gr�cia c�m� m�v�t is. Ezekben az �vekben festett tov�bbi k�pek: Ifj� arck�pe, N�i k�pm�s, Krisztus s�rbat�tele. N�gy �vet dolgozott Firenz�ben ahol nagyon n�pszer� �s elismert lett k�l�n�sen azut�n, hogy megfestette a Madonna-k�peit amelyekben az alakokat megfosztotta kor�bbi testtelens�g�kt�l, �s �tszellem�lts�g�kt�l.

R�mai �vek

1508 �sz�n elhagyta Firenz�t, �s R�m�ba k�lt�z�tt, az ugyakcsak Urbin�ban sz�letett, neves �p�t�sz Bramante megh�v�s�ra aki �ppen a Szent P�ter-bazilika �p�t�s�t vezette. Val�sz�n�leg � aj�nlotta II. Gyula p�p�nak Raffaell�t, a templom fresk�inak elk�sz�t�s�hez. El�sz�r t�bb fest� is dolgozott a fresk�k elk�sz�t�s�n, de k�s�bb, a p�pa parancs�ra az eg�sz munk�t Raffaello kapta meg, megparancsolva, hogy az addig elk�sz�lt fresk�kat semmis�tse meg. � azonban nem ny�lt Perugino fresk�ihoz: a tan�t�j�n t�ln�tt tan�tv�ny nem lett h�tlen �s h�l�tlan mester�hez. Ugyancsak II. Gyula p�p�t�l kapta a megbizat�st a vatik�ni teremsor, a Stanz�k kifest�s�re. K�s�bb, elismer�s�l a p�pa megtisztel� c�meket adom�nyozott neki (pl. p�pai �rnok lett), �s tan�tv�nyaival egy�tt b�kez� ell�t�st �s kell� honor�riumot kaptak.

Raffaello 37 �ves kor�ban, mik�zben a Krisztus sz�nev�ltoz�sa c�m� festm�nyen dolgozott, 1520. �prilis 6-�n, a 37. sz�let�snapj�n halt meg. Hal�lakor jelent�s vagyonnal rendelkezett: vagyon�t tizenhatezer duk�tra �rt�kelt�k. Saj�t k�r�s�re a Pantheonban helyezt�k v�gs� nyugalomra. A mester s�rj�t 1833-ban XVI. Gergely p�pa utas�t�s�ra kibontott�k, �s f�ldi maradv�nyait m�rv�nyszarkof�gba rakt�k.

A Stanz�k festm�nyei

Disputa (500 � 770 cm, fresk�, Vatik�n)

Az els� terem a Stanza della Segnatura-t eredetileg k�nyvt�rnak �p�tett�k, de itt �rt�k al� az egyh�zi udvar rendeleteit is. Innen ered a terem neve (segnatura, magyarul al��r�st jelent). K�t �ri�si ( az Ath�ni iskola �s a Disputa a kereszt�ny vall�s diadala) �s k�t kisebb falfestm�ny (a Parnasszus �s az Er�nyek) tal�lhat� itt, a mennyezet k�pei �s a l�bazat egysz�n� k�pei 1508-1511 k�z�tt k�sz�ltek. A terem festm�ny�nek f� mot�vuma a f� a mennyezeten kezd�dik: n�gy n�alak szem�lyes�ti meg a teol�gi�t, filoz�fi�t, k�lt�szetet �s jogtudom�nyt. A t�m�k r�szletesen a n�gy falon folytat�dnak.

A Stanza di Elidoro Szent P�ter megszabadul�s�nak dr�mai jelenete, a Bolsenai mise asszimetri�ja �s az Attila seregeinek visszaford�t�sa t�megjelenete.

Raffaello a Stanza dell' Incendio k�peit, a loggi�k d�szeinek megfest�s�t �s a Villa Farnesina Psych�-sorozat�t tan�tv�nyaira b�zta.

Ismertebb festm�nyei

A kardin�lis

• Az ath�ni iskola (k�sz�lt: 1509-1511, jelenleg a Vatik�ni Stanz�kban l�that�);
• Szent csal�d (m�s n�ven a festm�ny „La Perla” (A gy�ngy) n�ven is ismert, a Prado m�zeumban, Madridban l�that�);
• Ez�kiel l�tom�sa (Pitti, Firenze)
• Kardin�lis (k�sz�lt: 1511 k�r�l, jelenleg a Pradoban, Madridban l�that�);
• A sz�p kert�szn� (k�sz�lt: 1507-ben , jelenleg a Louvre, P�rizs -ban l�that�.