Angyali �dv�zlet (1472-1475 k�r�l)

„A ma Firenz�ben tal�lhat� Angyali �dv�zlet szerzõs�ge szerint sz�mos vit�nak volt a t�rgya. Egyesek �gy v�lt�k, Ghirlandaio keze al�l ker�lt ki, m�sok Leonardo da Vinci fiatalkori mûv�t l�tt�k benne, amelyet k�zvetlen�l Verrocchio mûhelye elhagy�sa ut�n festett. Ez a ma �ltal�nosan elfogadott feltev�s tûnik a legval�sz�nûbbnek, ha figyelembe vessz�k, hogy a k�p sz�mos r�szlete mag�n viseli Leonardo da Vinci st�lusjegyeit. A p�rizsi Louvre-ban tal�lhat� Angyali �dv�zlet is r�g�ta ellentmond�sos a szerzõ kil�t�t illetõen, azonban a firenzei k�ppel ellent�tben a k�rd�s m�g mindig nem eld�nt�tt. Egyesek szerint a k�p Lorenzo di Credi ecsetje al�l ker�lt ki, m�sok Leonardo da Vincinek tulajdon�tj�k. Kezdetben a kis Angyali �dv�zlet a predell�ra, azaz az olt�r als� r�sz�re volt sz�nva, amelyen di Credelli dolgozott, aki Leonard�hoz hasonl�an Verrocchio mûterm�ben tanulta a fest�szetet. Legval�sz�nûbbnek az a feltev�s l�tszik, hogy a k�p a k�t fiatal festõ keze al�l ker�lt ki. A t�volban l�tsz�d� megkap�, az�rk�k t�j szerzõje val�sz�nûleg Leonardo da Vinci." (H�res festõk)

Zen�sz k�pm�sa (1475 k�r�l)

„A Zen�sz k�pm�sa Leonardo egyetlen f�rfiportr�ja. A mell�ny �s a zeneszersz�mot tart� k�z befejezetlen, az arca rendk�v�l kifejezõ.” (Romei)

Madonna Benois (Madonna vir�ggal) (1475-1478)

„A Madonna Benois Leonardo egyik elsõ munk�ja, amelyben a fiatal mûv�sz m�r teljes eg�sz�ben megmutatja st�lus�t. Ez az az idõszak, amikor a festõ befejezi tanulm�nyait Verrocchio mûhely�ben. A nagyon fiatal, szinte kisl�nyos Madonna nevet, �s gondtalanul j�tszik fi�val. A Gyermek arca viszont rendk�v�li figyelmet �s koncentr�lts�got fejez ki, ami a csecsemõkre jellemzõ, amikor valami sz�mukra �j dolgot fedeznek fel. A Madonna �s a Gyermek mot�vum�nak ez az �br�zol�si m�dja teljesen �j �s elt�r a k�t figura bemutat�s�nak akkoriban uralkod� szigor� s�m�j�t�l. A Madonna viselked�se itt annyira term�szetes, hogy minden anya k�nnyen azonosulni tud vele �s �rz�seivel. Ily m�don Leonardo el�ri, hogy az emelkedett vall�si t�m�j� k�p hozz�f�rhetõ lesz mindenki sz�m�ra, de ez a vall�soss�g a legegyszerûbb h�tk�znapi �lethez k�tõdik.” (H�res festõk)

Szegfûs Madonna (1478-1481)

„A Madonna piros szegfûvel szer�nyebb �s tal�n kev�sb� spont�n mû. A Gyermek rajza azonban ugyancsak nagyon dinamikus, de tal�n kev�sb� realista. A kompoz�ci� �sszetettebb. A h�tt�rben megjelennek a gy�ny�rû, sfumato technik�val festett hegyek. �mulatba ejtõ az Istenanya k�nt�se drap�ri�j�nak a gazdags�ga, hajfest�s�nek a m�dja, valamint bal kez�nek szinte t�k�letes szobr�szi modell�l�sa.” (H�res festõk)

Szikl�s Madonna (1483-1486)

„A Szikl�s Madonna Leonardo da Vinci elsõ k�pe, amelyet mil�n�i tart�zkod�sa alatt festett. Azzal a c�llal k�sz�lt a mû, hogy majd a mil�n�i San Francesco Grande templom Szeplõtelen Fogantat�s k�poln�j�nak a sz�rnyas-olt�r�t d�sz�tse. A barlang t�m�ja mindig lenyûg�zte az olasz mestert. Szerinte a barlangok saj�tos geol�giai zsigerek, amelyekben a "fort�lyos term�szet" elhelyezte hatalmas �s titokzatos szervezet�t. Elõsz�r a Szikl�s Madonna c�me �gy hangzott: Madonna a Kisdeddel, Keresztelõ Szent J�nossal �s az angyallal. A k�p h�tter�ben gleccserekre eml�keztetõ hegyek l�that�k, , ami a term�szet v�gtelens�g�t hivatott jelk�pezni - minden val�sz�nûs�g szerint ez a k�p igazi t�m�ja. A mûv�sz ugyanennek a t�m�nak m�g egy verzi�j�t elk�sz�ti, amely ma a londoni National Gallery tulajdon�t k�pezi.” (H�res festõk)

Hermelines nõ (1485-1490)

„A Hermelines nõ a lengyel irodalomban Nõ meny�ttel, vagy Nõ meny�tk�vel c�men is szerepel, Leonardo da Vinci elsõ mil�n�i tart�zkod�sa alatt k�sz�lt m�sodik (a Zen�sz portr�ja ut�n) portr�ja. A k�p a mil�n�i nagyk�vetnek, Lodovico Sforza kedvenc�nek a l�ny�t �br�zolja. Leonardo da Vinci mesterien fejezte ki az �br�zolt figura belsõ gazdags�g�t. Ki�rzõdik a nõ energi�ja, hat�rozott �s erõs karaktere. Egyszerre eleven �s f�l�nk, mint a feh�r meny�t, amelyet a kez�ben tart. A gy�ny�rû nõ finom ajk�n megjelenik - a m�s k�pekrõl m�r ismert - alig �szrevehetõ, titokzatos mosoly.” (H�res festõk)

Madonna Litta (Madonna �s a gyermek J�zus) (1490-1491)

„Sok Istenanya - k�p maradt r�nk, amelyeket t�bb-kevesebb val�sz�nûs�ggel Leonard�nak, vagy valamelyik tan�tv�ny�nak tulajdon�tanak. Ilyen a leningr�di Ermit�zsban õrz�tt Madonna Litta. A fest�sm�d sz�raz �s kem�ny, a ruh�n a k�k �s piros �ti egym�st. De ahogy M�ria a fej�t f�lrehajtja, a b�jos, finom mozdulat a hozz��rtõk szerint csak Leonard�t�l telhetett. Ann�l ink�bb, mert egy rajza eg�szen hasonl� tart�s� fejet �br�zol.” (Richard Friedenthal)

Utols� vacsora (1495-1497)

„Lodovico Sforza 1494-ben megrendel Leonardon�l egy k�pet, amely az Utols� vacsor�t �br�zolja. Azt szeretn�, ha a mû a mil�n�i Santa Maria delle Grazie templomba ker�lne. A mûv�sz 1495-ben l�t munk�hoz. Az asztal egyik oldal�n�l �lõ apostolok h�rmas csoportokban, Krisztus k�t oldal�n szimmetrikusan helyezkednek el. K�z�tt�k van J�d�s is (Krisztust�l balra a harmadik), ami meglehetõsen b�tor d�nt�s volt abban az idõben. J�d�st ugyanis az asztal v�g�n, Krisztust�l �s a t�bbi tan�tv�nyt�l t�vol szokt�k �br�zolni. A festõ a vacsora legdr�maibb pillanat�t �br�zolja, amikor Krisztus az apostolokhoz fordul: „Bizony mondom n�ktek, egyiktek el�rul” (Szent M�t� Evang�liuma 26,21).” (H�res festõk) „Leonardo val�sz�nûleg h�rom �vig, 1495 �s 1498 k�z�tt dolgozott rajta. A hagyom�nyos, gyors falfest�si technika, az �n. fresk�fest�s volt akkoriban elterjedve, Leonardo azonban nem ezt, hanem egy sokkal rugalmasabb m�dszert alkalmazott. Olyan fest�ket haszn�lt, amely rendszerint fafel�letekn�l volt szok�s. Az elj�r�s nem bizonyult megb�zhat�nak, �s a k�p hamarosan elkezdett lev�lni a falr�l.” (H�res festõk sz�nes arck�pcsarnoka) „J�nos a Mester nagy sziv�n pihen, E tiszta sziven, e cs�ndes sziven pihen, de lelke a holnapra gondol, S fiatal arca felfõs lesz a gondt�l. M�ly hallgat�s virraszt az asztalon. Az olajf�k felõl a fuvalom Hûsen, szomor�n a szob�ba t�ved, Be f�j ma a sz�l, az �j �s az �let! Tam�s r�vedezve n�z a m�csvil�gra, P�ter zokog, �s �rv�bb, mint az �rva, J�d�s se sz�l, csak apr� szeme villan, Remegve �rzi: az õ �r�ja itt van! Csak egy nyugodt. Nagy, s�t�tk�k szem�ben M�ly tengerek derûs b�k�je �l benn. Az ajka asztali �ld�st rebeg, S megszegi az utols� kenyeret.” (Juh�sz Gyula: Az utols� vacsora)

Mona Lisa (1503-1506)

Mona Lisa Idõsebb a szikl�n�l, amelyek k�z�tt �l; Mik�nt a V�mpir, Sokszor meghalt, �s megtanulta a s�r titkait; M�ly tengerek b�v�ra volt, S elmer�lt napjaik maga k�r� gyûjt�tte; K�l�n�s kelm�kre alkudott Kelet kalm�rjaival; Mint L�da, Anyja volt a tr�jai Hel�n�nak, �s mint Szent Anna, Anyja volt M�ri�nak; S mindez neki annyi volt, Mint a lantok �s fuvol�k hangja; S nem �l, Csup�n az �lveteg finoms�gban, Mely form�ba �nt�tte a v�ltoz� vonalakat, S a k�zre �s szemh�jra sz�nt lehelt. - Walter Pater - (Vajda Endre ford�t�sa)

„Ki ne ismern� Giocond�-t, Leonardo remekmûv�t, amely tal�n az eg�sz fest�szet t�rt�net�nek legismertebb alkot�sa. Gioconda arca a k�z�ss�gi eml�kezet r�sze, ismert az eg�sz vil�gon, m�solt�k, f�nyk�pezt�k, karikat�r�kat k�sz�tettek r�la �s sokszoros�tott�k ezersz�mra. Mindezek ellen�re megõrizte titokzatoss�g�t, megfejthetetlen titk�t, amely �gy fedi el ezt a k�pet, mint a sûrû k�d az õszi t�jat. Nem az itt a legfontosabb, hogy igaza van-e Vasarinak, aki �gy v�li, felfedezte, hogy Leonardo egy bizonyos Francesco Giocondo-nak a feles�g�t �br�zolja, �s nem az a fontos, hogy a m�g�tte elter�lõ t�j Toscana, Lombardia, vagy egy teljesen a festõ �ltal kre�lt t�j. A leg�rdekesebb k�rd�s annak a kapcsolatnak a felt�r�sa, ami az elsõ k�ps�kban levõ figura �s a m�g�tte l�that� term�szet k�z�tt megfigyelhetõ. Ezen a k�pen is megtal�lhat� a Leonardo da Vincire oly jellemzõ sfumato. Ez a term�szet rejt�lyes erõinek jelenl�t�t hivatott kifejezni, amelynek hatalm�t az ember kiz�r�lag csak �szlelheti, de k�ptelen �sszel felfogni. Leonardo folyamatosan kutatja az ember hely�t a vil�gban. Az egyik lehets�ges v�laszt a mûv�sz tal�n Mona Lisa egyed�l�ll� mosoly�val fejezi ki. Gioconda arc�r�l paradox m�don megfontolt v�laszt�koss�ggal teli b�lcsess�g sug�rzik, amelybe azonban nyugtalans�g is vegy�l.” (H�res festõk)

Szent Anna harmadmag�val (1508-1510) „A Szent Ann�t harmadmag�val �br�zol� k�pet a firenzei szervita kolostorba sz�nt�k. Leonardo da Vinci �letrajz�nak meg�r�sakor Vasari a k�vetkezõk�ppen sz�l a k�p korabeli fogadtat�s�r�l: „Leonardo hosszabb ideig volt ott a kolostorban �gy, hogy nem kezdett el festeni, majd v�g�l egy kartonra megfestette Szent Anna, a Szûzanya �s a kisded k�p�t. A k�p csod�latra k�sztetett minden mûv�szt, amikor pedig k�sz lett, j�ttek f�rfiak �s nõk, idõsek �s fiatalok, akik k�t napon kereszt�l Leonardo szob�j�t l�togatt�k, mintha �nnep lett volna az, hogy megtekintik azt a csod�latosan sz�p mûvet.” A "londoninak" nevezett befejezetlen v�zlat n�h�ny �vvel kor�bban k�sz�lt, mint a fentebb ismertetett k�p. A Szent Csal�dot �br�zolja a gyermek Keresztelõ J�nossal.” (H�res festõk)

Keresztelõ Szent J�nos (1513-1516)

„A Keresztelõ Szent J�nos Leonardo da Vinci utols� remekmûve, amelyet hal�la elõtt h�rom �vvel festett. A szent megvil�g�tott alakja a hom�lyb�l bukkan elõ. Neh�z meghat�rozni a r�esõ f�ny forr�s�t. Sõt mi t�bb, a figura rajza �szrevehetetlen, ebbõl eredõen a kont�rjai megfoghatatlanok. K�t�rtelmû, hermafrodita jellegû, rejt�lyes k�llemû figur�t �br�zol a festm�ny. A mû szeml�lõje szinte hipnotiz�ltan ingadozik, hogy f�rfit, vagy nõt l�t-e. Leonardo da Vinci Keresztelõ J�nos-a ink�bb eml�keztet a mûv�sz k�pzelet�ben sz�letett eph�boszra, �s nem mint ahogy az Evang�lium k�v�nja - aszk�ta kereszt�ny pr�f�t�ra. L�nyeg�ben Keresztelõ Szent J�nos az ide�lis, az �tlagembern�l t�k�letesebb, ez�rt annak boldogtalans�g�t�l mentes, ide�lis embert�pusr�l szõtt v�gyak megtestes�tõje.” (H�res festõk)