Michelangelo Buonarroti

   

Marcello Venusti: Michelangelo arck�pe (1504-1506 k�r�l)

Michelangelo Buonarroti (teljes nev�n Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni, Caprese, 1475. m�rcius 6. – R�ma, 1564. febru�r 18.) az olasz renesz�nsz kimagasl� mestere, egyike a m�v�szett�rt�net legnagyobb alakjainak.

�lete

Ifj�kora

Sz�lei elszeg�nyedett nemesemberek voltak, apja, Domenico, Michelangelo sz�let�sekor Lodovico di Lionardo di Simoni Caprese �s Chiusi della Verna podest�ja volt. Amikor a csal�d Firenz�be k�lt�z�tt, Michelangelo jelentkezett Domenico Ghirlandaio fest� m�hely�be, tanul�nak. Ekkor 13 �ves volt. Hamarosan �tment a Medici-kertben munk�lkod� Bertoldo szobr�szhoz, aki Lorenzo de Medici antik szoborgy�jtem�ny�nek �rek�nt dolgozott. Itt a gy�jtem�ny gazd�ja felfigyelt a tehets�ges fi�ra, �s mag�hoz h�vatta az apj�t, hogy a gyerek�rt cser�be, �ll�st k�n�ljon neki. Miut�n az ap�t a v�mh�zban alkalmazt�k, Michelangelo bek�lt�z�tt a Mediciek palot�j�ba, ahol szinte csal�dtagk�nt b�ntak vele. R�szt vehetett annak az irodalmi �s tudom�nyos t�rsas�gnak az �sszej�vetelein, amely nagy h�rt szerzett a Medici-udvarnak. Ebbe a k�rbe tartozott Machiavelli is, a k�zt�rsas�g alkancell�rja, a neves v�gj�t�k�r�, �s t�bb h�rneves k�lt�, tud�s, filoz�fus. Itt t�lt�tte Michelangelo ifj�kor�t 1492-ig, Lorenzo hal�l�ig.

D�vid (1501-1504)

Ezut�n kezd�d�tt val�j�ban Michelangelo �lete a maga viharaival, f�jdalmaival. Firenz�ben Savonarola t�zes sz�noklatai felkel�st sz�tottak a Medici csal�d ellen. V�g�l el�zt�k a Medicieket, �s Savonarola az �llamot �talak�totta teokratikus hatalomm�. Tartva a felkel�st�l, Michelangelo el�sz�r hazament sz�l�v�ros�ba, ahol anat�miai tanulm�nyokkal foglakozott, majd Velenc�be, ut�na Bologn�ba utazott, ahol megfaragta a Szent Domonkos-s�reml�kegy�ttes kieg�sz�t� figur�it. 1496-ban a honv�gy visszahozta Firenz�be. Itt k�sz�lt egyik munk�ja egy r�mai b�boros birtok�ba ker�lt, aki az �r�k V�rosba h�vatta, ahol 1498-1499-ben elk�sz�tette a Pietà m�rv�nycsoportj�t.

1501-ben visszat�rt Firenz�be, ahol a viszonyok alaposan megv�ltoztak. Savonarol�t kiv�gezt�k, Firenze �l�re Soderini, Michelangelo j�akar�ja ker�lt. A m�v�sz azonnal egy kiad�s munk�t kapott: egy elfaragott, f�lig t�nkretett m�rv�nyt�mbb�l kellett szobrot faragnia. �gy sz�letett 1501 �s 1504 k�z�tt a D�vid, a renesz�nsz m�v�szet egyik legismertebb alkot�sa, amelyet a kort�rsak il Gigante n�ven bec�ztek, t�bb mint 4 m�teres magass�ga miatt. A Pietàval �s a D�viddal alkot�juk It�lia legnagyobb mestereinek sor�ba emelkedett.

A m�v�szett�rt�netben p�ratlan esem�ny, hogy a m�v�szet legnagyobb alakjai egy id�ben egy v�rosban �ljenek. Firenz�ben ez m�gis bek�vetkezett, mert b�r a felkel�s elsodorta a Mediciek h�res tud�sk�r�t, Michelangelo mellett 1500-ban Leonardo da Vinci, 1504-ben pedig Raffaello is letelepedett a v�rosban. A gyanakod� term�szet� Michelangelo egyik�ket sem kedvelte; sz�m�ra mindketten a nagyvil�gi, optimista �letfelfog�s k�pvisel�i voltak a siralom v�lgy�ben. Ugyan vet�lked�sre adott alkalmat a firenzei Signori�nak az a hat�rozata, hogy Michelangelo Leonard�val k�z�sen fesse ki a korm�nypalota (Palazzo Vecchio) egyik term�t, de mindk�t m� megsemmis�lt, m�g miel�tt a falakra festhett�k volna, s�t a kartonok is elpusztultak. Leonardo 1506-ban, Raffaello k�t �vvel k�s�bb hagyta el Firenz�t.

A p�p�k szolg�lat�ban

1505-ben Michelangelo �let�ben �ri�si v�ltoz�s k�vetkezett be: II. Gyula p�pa R�m�ba h�vta az �pp 30 �ves m�v�szt. A p�pa hamar felismerte, hogy kettej�kben sok a k�z�s von�s: a becsv�gy, az er� �s akarat, a v�gy a monument�lis nagys�gra. II. Gyula �ri�si m�ret� s�reml�kre v�gyott, amelyet a Szent P�ter-bazilika kupol�ja al� helyeztek volna, oda, ahol Szent P�ter s�rja van. Ha elk�sz�lt volna, ez lenne a kereszt�ny vil�g legnagyobb s�reml�ke. K�s�bb a p�pa elfogadott egy kev�sb� nagyrav�gy� tervet. Michelangelo csal�dott volt, de akkor lett igaz�n d�h�s, amikor a p�pai kamara nem fizette ki a neki j�r� p�nzt. D�h�ben elhagyta R�m�t �s firenzei ter�letre ment. A p�p�nak hamarosan siker�lt megb�k�tenie �s visszacsalogatnia. Michelangelo elk�sz�tette a p�pa �letnagys�g�n�l nagyobb bronzszobr�t egy bolognai templom f�bej�rata f�l�, de a m�vet a bolognaiak hamarosan megsemmis�tett�k.

R�szlet a Sixtus-k�poln�b�l: �d�m teremt�se (1508-1512)

Szinte k�rp�tl�sul a s�reml�k miatt, a II. Gyula 1508-ban megb�zta Michelangel�t azzal, hogy IV. Sixtus p�pa egykori vatik�ni h�zi k�poln�j�nak falait fresk�kkal �k�tse. B�r Michelangelo er�sk�d�tt, hogy � szobr�sz �s nem fest�, fiatalkora �ta nem festett fresk�t, a p�p�t nem lehetett elt�r�teni akarat�t�l. V�g�l megegyeztek: II. Gyula abba, hogy a m�v�sz azt fest, amit akar, Michelangelo pedig abba nyugodott bele kiss� duzzogva, hogy kifesti a mennyezetet. Mivel a fresk�fest�sben nem volt nagy j�rtass�ga, firenzei fest�ket h�vott seg�ts�g�l. De csakhamar el is k�ldte �ket, mert nem t�rt meg senkit maga mellett munka k�zben. �gy szinte egyed�l festette meg n�gy �v alatt a vil�g legnagyobb mennyezetk�p�t, mely a legnagyobb dics�s�get szerezte neki a kort�rsak szem�ben. A hagyom�ny szerint senkit nem engedett be a k�poln�ba, am�g a munka tartott, maga a p�pa is csak titokban n�zhette meg a k�sz�l� m�vet. 1512-ben, Mindenszentek napj�n leplezt�k le a fresk�t, �s att�l a napt�l fogva csod�j�ra j�rnak az emberek. Michelangelo m�g egyszer visszat�rt a Sixtus-k�poln�ba, hogy 1535 �s 1541 k�z�tt megfesse a csod�latos Utols� �t�letet, a vil�g legnagyobb olt�rk�p�t, amelyet 1541 kar�csony�n lepleztek le.

Ezek a megb�z�sok mind a tervezett s�reml�kt�l vont�k el a m�v�szt. K�zben a tervekr�l fokozatosan hol ezt, hol azt a r�szt faragt�k le. II. Gyula ut�dait nem nagyon �rdekelte el�dj�k s�reml�ke, saj�t, szem�lyes munk�k terveit d�delgett�k. A v�grendelet v�grehajt�i viszont �lland�an zaklatt�k Michelangel�t. X. Le� p�pas�ga alatt, 1515-1516 k�r�l befejezte a M�zest. A p�p�k lassank�nt r�vett�k a v�grendelet v�grehajt�it, hogy egy egyszer�bb s�reml�kkel el�gedjenek meg, �gy siker�lt 40 �v ut�n 1545-ben fel�ll�tani az eml�km�vet.

A Palestrina Pietà

X. Le� p�pa megb�z�s�ra Michelangelo homlokzatot tervezett a Brunelleschi �ltal �p�tett San Lorenzo-templomhoz, de az �p�tkez�s elmaradt. A m�sodik Medici p�pa, VII. Kelemen �seinek s�reml�k�t ugyan nem siker�lt Michelangel�nak befejeznie, de h�t gy�ny�r� szobrot faragott hozz�, amelyek tal�n legt�k�letesebb alkot�sai. VII. Kelemen Lorenzo de Medici unoka�ccse volt, ez�rt szeretett volna apj�nak, Giulian�nak �s nagyb�tyj�nak a firenzei San Lorenzo-templomban s�reml�ket k�sz�ttetni. Michelangelo ezt a munk�t sz�vesen elv�llalta volna, de a p�pa k�t m�sik Medicinek is k�sz�ttetett eml�km�vet, akiket szint�n Lorenzonak �s Giulian�nak h�vtak. �ppen az � s�reml�k�k�n dolgozott, amikor a Mediciek h�bor�ba keveredtek Firenz�vel, a mester �ltal oly szeretett v�rossal. Az eml�km�v�n l�that� a n�gy napszak allegorikus megtestes�t�je, a Hajnal, az Alkony, a Nappal �s az �j.

Ezek az 1520 �s 1534 k�z�tt k�sz�lt s�reml�kek Michelangelo m�v�szet�nek legjelent�sebb m�vei k�z� tartoznak. Ezek ut�n egyre nagyobb gy�trelmet okoztak a szem�lyis�g�t�l t�vol �ll� feladatok, tehernek sz�m�t� megb�z�sok, mint az Utols� �t�let vagy a Szent P�ter-templom munk�latai, amellyel 1547-ben b�zt�k meg. � lett a bazilika f��p�t�sze, az �sszes munk�lat teljhatalm� ir�ny�t�ja. Nem v�letlen�l: r�gebbi firenzei �s r�mai templomai, palot�i bizony�tott�k r�termetts�g�t.

Azt a t�nyt, hogy Michelangelo rajong a sz�p, fiatal f�rfiak�rt, R�m�ban ny�lt titokk�nt kezelt�k. Szerelmei f�leg a neki modellt �ll� f�rfiak k�z�l ker�ltek ki; volt k�z�tt�k el�kel� sz�rmaz�s� ifj� �pp�gy, mint f�rfiprostitu�lt. Michelangel�t ezek a kapcsolatok nem egyszer m�ltatlan helyzetbe hozt�k: vissza�ltek �rzelmeivel vagy meglopt�k. N�h�ny kutat� szerint ezek a szerelmek pl�t�i szinten maradtak, s ennek oka lehetett Michelangelo m�ly vall�soss�ga, valamint elk�telezetts�ge a plat�ni ide�k ir�nt. Annyi bizonyos, hogy mag�n�lete miatt soha nem t�rt ki k�r�l�tte nagyobb botr�ny.

1532-ben megismerkedett �lete legnagyobb szerelm�vel, egy rendk�v�li sz�ps�g� fiatal r�mai nemessel, Tommaso de Cavalierivel (1516-1574), akihez t�bb mint 300 szonettet �s madrig�lt �rt. B�r a kork�l�nbs�g 41 �v volt, Cavalieri mindv�gig h� maradt a m�v�szhez, s kapcsolatukat Michelangelo sz�k bar�ti k�re is term�szetesnek fogadta el.

Utols� �vei

1547-ben s�lyos csap�sk�nt �rintette legkedvesebb bar�tn�j�nek, Vittoria Colonn�nak hal�la. A h�lgy a pescarai �rgr�f �zvegye volt, h�res k�lt�n�, Michelangelo m�v�szet�nek rajong�ja, a mester gy�ng�d lelk� bar�tn�je, akihez platonikus kapcsolat f�zte. Vittoria ideje legnagyobb r�sz�t egy viterb�i kolostor mag�ny�ban t�lt�tte, ahol Michelangelo versekkel �s levelekkel �rasztotta el. Tal�lkoz�saikon ink�bb eshetett sz� vall�sr�l, Isten szeretet�r�l, mint m�v�szetr�l, eszt�tik�r�l. Michelangelo hal�l�ig h� maradt eml�k�hez, t�le mer�tett inspir�ci�t a k�lt�szet ir�nti vonzalm�ban.

Michelangelo s�reml�ke Firenz�ben, Giorgio Vasari alkot�sa

Hossz� �regs�ge idej�n misztikus l�z vett rajta er�t, ami hozz�j�rult ahhoz, hogy szinte meggy�l�lte m�v�szet�t. Val�sz�n�leg emiatt az 1533-at, v�gleges R�m�ba k�lt�z�s�t k�vet� els� 17 �vben csak egyetlen szobrot alkotott. M�gis 1550 �s 1555 k�z�tt megfaragta saj�t s�reml�k�re sz�nt Piet�j�t, amelyen Arimathiai J�zsef alakj�ban mag�t mint�zta meg. V�g�l befejezetlen�l hagyta, s�t darabokra t�rte. Helyre�ll�tott�k, �s 1722-ben a firenzei d�mba ker�lt.

Michelangelo lassan mindenkij�t elvesztette, rokonai, testv�rei, h� szolg�ja, Urbino mind el�bb haltak meg, mint �. Egyed�l maradt, de utols� �r�j�ig er�s volt, telve akarattal. Hal�la el�tt eg�sz szombaton �s vas�rnap dolgozott, nem tudva, milyen nap van. H�tf�n bel�zasodott, ez�rt nem lovagolt ki, mint rendesen, hanem vissza�lt a t�z mell�. H�rom nap m�lva, 1564. febru�r 18-�n meghalt. Unoka�ccse a k�vetkez� �jszak�k egyik�n titokban Firenz�be vitette a holttestet, mert a r�maiak nem akart�k elengedni. Ott �nnep�lyes temet�st rendeztek a San Lorenz�ban, majd mauz�leumot emeltek sz�m�ra a Santa Croce-templomban.

M�v�szete

Aki meg akarja �rteni Michelangelo m�v�szi nagys�g�t, annak meg kell ismernie Michelangel�t, az embert.

Fiatal kor�ban k�t f�rfi, k�t teljesen k�l�nb�z� szem�lyis�g volt r� meghat�roz� hat�ssal: Lorenzo de Medici �s Savonarola. A Medici-udvarban a plat�ni akad�mia �ltal megismerte a pog�ny �let�r�m�t, az �let �lvezet�t, a sz�ps�g egyeduralm�t. A b�lcsel� Arisztotel�sz helyett a k�lt�i Plat�n lett a filoz�fia egyeduralkod�ja. Michelangelo sokat tanult itt, a t�rsas�gban val� r�szv�tele kritikai szellem�t �les�tette, emberismeret�t m�ly�tette.

Savonarola eg�szen m�s elveket vallott. Kikelt minden m�v�szet ellen, mely nem a vall�st szolg�lja, h�veit felsz�l�totta, puszt�ts�k el azokat a festm�nyeket, k�nyveket, melyek az �let sz�ps�g�t emelik. Michelangel�t borong�s ked�lye, t�rsas�gker�l� term�szete fog�konny� tett�k az olyan k�rd�sek ir�nt, amelyek az �let �rtelm�t, a l�tez�s c�lj�t feszegett�k, de amelyekre v�laszt nem adott senki. Ez�rt tal�lt�k sz�ven Savonarola szenved�lyesen ostoroz� sz�noklatai a b�nr�l, eget-poklot id�z� felh�v�sa a megt�r�sre. M�g alakjai a renesz�nsz sz�ps�geszm�nyt testes�tik meg, hi�nyzik a vil�gukb�l az �r�m, a boldogs�g, Michelangelo egyetlen m�v�n sem �br�zolt ilyen �rzelmeket. Ez�rt messze elk�l�n�l a renesz�nsz t�bbi m�v�sz�t�l: hi�nyzik bel�le a nyugalom, a sz�ps�g�rz�s, a harm�nia. Alkot�sainak szerepl�i mintha minden pillanatban vezekeln�nek amiatt, mert l�teznek.

Mindez Michelangelo lelki alkat�b�l k�vetkezik. �letrajz�r�i kem�ny akarat�, neh�z term�szet�, tekint�lyt nem tisztel� emberk�nt �rj�k le. („Mindenki f�l t�led, m�g a p�pa is” - �rta egyik bar�tja.) El�nytelen k�lseje miatt kisebbrend�s�gi �rz�sekkel k�zd�tt ( Venusti arck�pe er�sen idealiz�ltan �br�zolja). Jellemz�ek voltak r� a p�nikszer� menek�l�sek �s a szinte �ld�z�si m�ni�ig fajul� �rz�sek. Eg�sz �let�ben nagyon kev�s h�s�ges bar�tja volt, nem t�rt meg maga mellett senkit. B�r csal�dj�t szerette s mindig t�mogatta, hossz� ideig �ket sem tudta elviselni. �let�nek esem�nyei csak fokozt�k pesszimizmus�t, balj�slat� sejtelmeit. II. Gyula monument�lis s�reml�k�nek kudarca nagy csap�s volt m�v�szet�re. Szinte eg�sz �let�ben a p�p�k szesz�lyeinek volt kiszolg�ltatva, s ez�rt nem egy munk�ja befejezetlen maradt. K�nytelen volt elv�llalni olyan feladatokat is, amelyek t�vol �lltak t�le. Az a t�ny, hogy ezeket a feladatokat is hihetetlen magas m�v�szi sz�nvonalon oldotta meg, Michelangelo zsenialit�s�r�l �rulkodik. �r�mtelen �let�nek utols� mened�ke a m�v�szet volt: olyan irammal vetette bele mag�t a munk�ba, amelynek nincs p�rja.

Sok gy�trelmet okozott neki homoerotikus vonzalma is. B�r „m�ss�g�t” ny�ltan v�llalta, a testi szerelmet Plat�n tan�t�sainak megfelel�en pr�b�lta szellemi s�kra terelni. A plat�ni eszm�nyek �s a testi v�gy k�z�tti k�zdelm�t fejezte ki gy�ny�r� f�rfiakat �br�zol� szobraiban, festm�nyeiben, vonzalmair�l ny�ltan sz�l� verseiben.

A szobr�sz

Michelangelo mindig is szobr�sznak tartotta mag�t, �s vitathatatlan, hogy legnagyobb hat�s� alkot�sait ebben a m�v�szeti �gban hozta l�tre. Munkam�dszere egyed�l�ll�. Sohasem v�zolt hosszas el�k�sz�t� tervet a szobraihoz, csak egy eg�szen kis mint�t nagyolt ki viaszb�l eml�keztet�nek, azut�n egyenesen a m�rv�nyb�l faragta ki a m�vet, seg�dminta vagy modell ig�nybev�tele n�lk�l.

Pietà (1498-1499)

Pietà

F� sz�cikk: Pietà

T�bb kisebb m� ut�n az els� alkot�s, amely meghozta sz�m�ra a h�rnevet, a Jean Bilheres de Lagraulas b�boros megrendel�s�re k�sz�lt Pietà („Krisztus sirat�sa”) volt. Ez az egyetlen szobor, amelyet Michelangelo a k�zjegy�vel l�tott el. A Madonna kebl�n h�z�d� szalagra ezt v�ste: MICHELANGELUS. BUONARROTUS. FLORENTINUS. FACIEBAT. (A firenzei Michelangelo Buonarroti k�sz�tette).

A Krisztust sirat� M�ria t�m�j�t eddig t�bbsz�r is feldolgozt�k az it�liai m�v�szek, de Michelangelo az els�, aki nem t�bbalakos kompoz�ci�t k�sz�tett, hanem a k�talakos szoborral egy k�z�pkori, az Alpokt�l �szakra kialakult ikonogr�fiai t�pust k�vetett: M�ria t�rd�n tartja Krisztust, mint egy kisgyermeket. Felt�n� M�ria fiatals�ga, amit Michelangelo azzal indokolt, hogy M�ri�nak fiatalabbnak kell lennie a Fi�n�l, hogy mind�r�kk� sz�znek l�ss�k, Krisztusnak viszont a hal�la ut�n olyannak kell l�tsz�dnia, mint b�rki emberfi�nak. Az anya keserve mellett a m�sik f� von�sa a m�nek M�ria d�san red�z�tt ruh�zata �s Krisztus mez�telens�ge k�z�tt fesz�l� ellent�t. Ezen az alkot�son is l�tszik, hogy a fiatal m�v�sz milyen pontosan tiszt�ban volt az emberi test form�ival, szerkezet�vel.

D�vid

Negyven �vvel kor�bban Agostino di Duccio kezdte megmunk�lni azt a m�rv�nyt�mb�t, amely az�ta v�rta Firenz�ben, hogy valaki kifaragja. Mikor Michelangelo megkapta a feladatot, azonnal egy nagy probl�m�val tal�lta mag�t szemk�zt: a k�vet nem csak megfaragt�k, hanem �t is lyukasztott�k. Val�sz�n�leg ez�rt ker�lt D�vid tests�lyt nem visel� bal l�ba olyan ferde helyzetbe. Az elk�sz�lt szobor a hagyom�nyokkal ellent�tben nem egy fi�t �br�zol, kez�ben G�li�t lev�gott fej�vel, hanem egy fiatal f�rfit a harc el�tti pillanatokb�l. A m� a m�v�sz egyik legsaj�tabb von�sait mutatja: az �br�zolt szem�ly cselekv�s el�tti bels� fesz�lts�g�t l�tsz�lagos k�ls� nyugalommal fejezi ki. A ruh�tlan emberi test Michelangelo m�v�szet�nek f� t�rgya, �rzelmeinek, gondolatainak tolm�csol�ja. A szobrot eredetileg a firenzei v�rosh�za k�zvetlen k�zel�ben �ll�tott�k fel, csak 1873-ban helyezt�k mai hely�re.

M�zes

M�zes (1508-1516)

II. Gyula olyan feladattal b�zta meg, amely Michelangelo eg�sz �let�ben a gy�trelmek forr�sa lett. A monument�lis s�reml�kb�l mind�ssze n�h�ny szobor val�sult meg, k�z�tt�k a michelangel�i m�v�szet egyik remeke, M�zes. Mint D�vid szobr�n, itt is a kit�r�s el�tti pillanatban �br�zolja a bibliai alakot, a fesz�lts�g fels� fok�ban, amikor megtudja, hogy a n�pe b�lv�nyt im�d. A szobor fels�teste az als�testhez k�pest sokkal er�teljesebb, aminek az az oka, hogy eredetileg magasabban helyezt�k volna el, �gy az als�test nem l�tszott volna. A szarvak jelenl�te pedig a Biblia t�ves ford�t�s�b�l k�vetkezik: a fejet k�r�lvev� f�nysugarakat (coronatus) szarvaknak (cornutus) ford�tott�k. A szarvak jelenl�te egy�bk�nt csak fokozza az agressz�v benyom�st. Ehhez a s�reml�khez tartozott m�g k�t „Rabszolga-szobor”, amelyet elt�vol�tottak �s a p�rizsi Louvre-ba vittek.

Medici-s�reml�k

A VII. Kelemen �ltal tervezett Medici-s�reml�ket 45 �vesen kezdte el, de csak 70 �ves kor�ban �ll�tott�k �ssze elk�sz�lt r�szeit a firenzei San Lorenzo-templom Medici-k�poln�j�ban. A p�pa eredetileg n�gy s�reml�ket akart, de csak kett� k�sz�lt el, azok is a csal�d kev�sb� ismert tagjainak r�sz�re. Michelangelo rendk�v�l kev�s portr�t k�sz�tett, k�z�tt�k van a k�t Medicit �br�zol� alkot�sa. A k�t k�kopors� fedel�n k�t-k�t alak helyezkedik el: Lorenzo de Medici�n, Urbino herceg��n a Hajnal n�i �s az Alkony f�rfi megtestes�t�je, Giuliano de Medici�n, Nemours herceg��n az �j n�i- �s a Nappal befejezetlen f�rfialakja. Mindannyian az id� m�l�s�t jelzik, mely mag�val ragad az �r�kk�val�s�g fel�: s�t�tek, nyugtalan�t�ak �s komorak. Michelangelo az �j sz�j�ba adja h�res verssorait:

Aludni j�, �s k�b�l lenni m�g jobb,'

m�g sz�gyen s gyal�zat �r a vil�gon.

Mily szerencse: se �reznem, se l�tnom!

Ne kelts f�l h�t, s �! csendesen besz�lj ott.

�lete v�ge fel� t�bb Pietàt is k�sz�tett, amelyeket szinte sz�tfesz�t a fizikai �s szellemi szenved�s. Hal�la ut�n a hagyat�k�ban tal�ltak egy megkezdett szoborcsoportot, amelyet Rondanini Pietànak neveztek el. A k�t hihetetlen�l megny�lt alak minden m�sn�l megind�t�bb egy�ttest alkot.

A fest

F� sz�cikk: A Sixtus-k�polna mennyezetfresk�ja

Michelangelo nem volt fest�, �s soha nem is akarta, hogy annak tarts�k. Miut�n Leonard�val k�z�s megb�zat�sa nem j�tt l�tre, nem is foglalkozott fest�szettel eg�szen addig, m�g II. Gyul�nak esz�be nem jutott: mi lenne, ha kedvenc szobr�sza festen� ki a Sixtus–k�poln�t.

A fest�szetben Michelangelo legk�zvetlenebb el�dj�nek Luca Signorellit tekintik, akinek �lete szint�n Firenz�hez k�thet�, de f� m�ve az orviet�i katedr�lisban l�that� Utols� �t�letet �br�zol� fresk�ciklus. A k�rhozottak testi-lelki szenved�seit igen szuggeszt�van �br�zolta. Kompoz�ci�it nagyvonal�an, felesleges r�szletez�s n�lk�l alkotta meg, �s ezzel felkeltette Michelangelo �rdekl�d�s�t. De a Szent csal�dot �br�zol� Doni tond�n Michelangelo az �rzelmeknek olyan �br�zol�s�t adja, amelyet Signorellin�l nem lehetett tapasztalni. Az Agnolo Doni esk�v�j�re k�sz�lt k�pet okkal nevezt�k festett szobornak: Michelangelo nagy gondot ford�tott a testek plasztikus �br�zol�s�ra.

R�szlet a Sixtus-k�poln�b�l: A delphoi szibilla

Michelangelo a Sixtus-k�polna kifest�s�re sz�l� megb�z�st tulajdonk�ppen a szakmai f�lt�kenys�gnek „k�sz�nhette”. Bramante, aki f�lt�keny volt a m�v�sz sikereire a p�p�n�l, r�besz�lte II. Gyul�t, hogy a szobr�szt b�zza meg ezzel a munk�val. Biztosra vette, hogy Michelangelo, akinek nem volt sok gyakorlata a fresk�fest�sben, belebukik. Mivel a p�pa j� �tletnek tartotta, Michelangelo k�nytelen-kelletlen beleegyezett.

A k�polna egy 48 m�ter hossz� �s 18 m�ter sz�les n�gysz�g� terem, amelynek oldalait a quattrocento h�res fest�inek fresk�i d�sz�tett�k, de a 25 m�ter magass�gban l�v� dongaboltozat �res volt. Michelangelo a hatalmas fel�letet festett heveder�vekkel �s p�rk�nyokkal tagolta, �s az �gy l�trej�tt n�gyzetes mez�kbe ker�ltek az egyes kompoz�ci�k. A m�v�sz szinte egyetlen ihlet� forr�sa a Biblia volt. A k�z�ps� fresk�k a vil�g teremt�s�t �s az ember bibliai �st�rt�net�t �br�zolj�k. Itt l�that� a Sixtus-k�polna legismertebb festm�nye, az �d�m teremt�se. Lejjebb v�ltakozva pr�f�t�kat �s szibill�kat festett a boltcikkelyek k�z�, akik a nagy, megv�lt� esem�nyt v�rj�k. K�z�l�k a legh�resebb, legink�bb megcsod�lt A delphoi szibilla. J�n�s, a sorban az utols� pr�f�ta, aki a leger�sebb l�tnoki k�pess�gekkel b�r, az olt�r f�l� ker�lt, �s felfel� n�z. F�l�tte ott lebeg az �r, a vil�goss�g �s a s�t�ts�g sz�tv�l� kavarg�s�ban.

Michelangel�nak sok neh�zs�ggel kellett szemben�znie azon k�v�l, hogy nem ismerte a fresk�technik�t. Amikor m�r megfestette a boltozat egy r�sz�t, azon feh�r s�r�teg �t�tt ki, ez�rt �jra fel kellett �llv�nyozni. P�nz�gyi gondok is h�tr�ltatt�k a munk�j�t, mert a p�pa a franci�kkal hadakozott, �s a munk�hoz olykor az anyagi felt�telek hi�nyoztak. A fest�s befejez�se ut�n is sok�ig k�nozt�k szembajai.

Utols� �t�let (r�szlet): Krisztus M�ri�val

Michelangelo m�g VII. Kelement�l kapott megb�z�st egy olt�rk�p elk�sz�t�s�re, de a p�pa hal�la miatt a kivitelez�s elmaradt. A mennyezet kifest�se ut�n huszonk�t �vvel, III. P�l parancs�ra fogott �jra munk�ba, hogy megfesse az Utols� �t�letet. Ekkor vert�k le Perugino M�zes �let�t �br�zol� fresk�j�t. Az elk�sz�lt m� 17 m�ter magas, majd 14 m�ter sz�les �s a 230 n�gyzetm�ternyi ter�leten 391 alak l�that�. Michelangelo Megv�lt�ja a k�pen mint ifj� Jupiter jelenik meg, hogy kez�nek int�s�re a gonoszok a m�lybe zuhanjanak, �s felfel� sz�lljon a j�mborak lelke. Nem v�letlen�l jegyezt�k meg az �letrajz�r�k, hogy ez Michelangelo legkev�sb� kereszt�ny �rz�s� m�ve. Krisztus nem �t�lkez�, hanem ink�bb bossz��ll� �s az eg�sz m�r�l a megv�lt�s optimizmusa helyett az �r�k k�rhozat pesszimizmusa �rz�dik.

Ezzel befejez�d�tt Michelangelo k�zrem�k�d�se a Sixtus-k�polna munk�lataiban. A rengeteg kompoz�ci� k�zvetlen k�pet ad m�v�szi felfog�s�r�l, st�lus�r�l, amely nem a fest�, ink�bb a szobr�sz st�lusa. Az alakokat egym�s mell� rendezte, egyik�k sem l�p ki a s�kb�l, �pp�gy, mint egy domborm�ben. Tart�zkodik a messze h�trany�l� t�r �reztet�s�t�l, amely szint�n a domborm� saj�toss�ga. Egyes alakjai ink�bb plasztikai, mint fest�i alkot�sok, a vezet� szerep a rajz� �s a form��, a f�ny �s �rny�k al�rendelt szerep�. Igaz�n a mozg� alakok �br�zol�s�ban �rezte j�l mag�t, �ppen �gy, mint egy szobr�sz.

Az �p�t�sz

Ha Michelangelo nem tartotta mag�t fest�nek, �p�t�sznek tal�n m�g kev�sb�. M�gis a h�res firenzei �p�t�szek mind az � k�peny�b�l b�jtak ki, az � st�lus�ban dolgoztak.

A firenzei sz�rmaz�s� p�p�k nem csak R�ma, hanem v�rosuk �rdek�ben is adtak neki megb�z�sokat. B�r a X. Le� �ltal adott megb�z�s csak a tervez�sig jutott el, VII. Kelemen ragaszkodott hozz�, hogy Michelangelo �p�tse meg a firenzei Bibliotheca Laurenziana �p�let�t a San Lorenzo-kolostorban. A munka 1525-ben kezd�d�tt, de csak Michelangelo t�voz�sa ut�n fejez�d�tt be. Az � sz�beli utas�t�sai alapj�n folytatta az �p�tkez�st Vasari, Tribolo �s Ammanati. Az �p�let t�k�letes p�ld�ja a d�sz�t�s �s az �p�t�szet egys�g�nek. K�l�n�s �p�let sz�k, magas ter�vel, falba m�lyesztett kett�s oszlopaival, amelyeknek a mot�vum�t tal�n egy r�mai s�reml�k sugallta.

A k�vetkez� nagyobb munk�ja R�m�ban volt, a Palazzo Farnese befejez�se. Az �p�tkez�st Antonio da Sangallo kezdte el, de miut�n elk�sz�lt a f�ldszinttel �s az els� emelettel, 1546-ban bek�vetkezett hal�la miatt az �p�tkez�st Michelangelo folytatta, megv�ltoztatva Sangallo terveit. A v�ltoztat�sok a k�ls� homlokzaton a legszembet�n�bbek, de neki k�sz�nhet� a m�sodik emelet gy�ny�r� ablaksora is.

A Szent P�ter-sz�kesegyh�z

Ezut�n k�vetkezett �lete �p�t�szeti f�m�ve a Szent P�ter-sz�kesegyh�z kupol�ja �s apszisa. A megb�z�st eredetileg Bramante kapta, de � 1514-ben meghalt. Ut�na Raffaell�t b�zt�k meg, de � nem volt a legmegfelel�bb szem�ly erre a munk�ra. Hal�la ut�n Antonio da Sangallo folytatta az �p�tkez�st, �s miut�n � is meghalt, nem volt, aki a kivitelez�st vezesse. �gy lett p�pai parancsra Michelangelo a sz�kesegyh�z �p�t�s�nek vezet�je. A m�v�sz a szerz�d�sben kik�t�tte, hogy minden ellenszolg�ltat�s n�lk�l, kiz�r�lag Isten ir�nti szeretet�b�l szolg�lja az egyh�zat. Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy a tervek megv�ltoztat�sa miatt a megvesztegethet�s�g minden gyan�j�t eloszlassa.

Michelangelo els�sorban a tervek egyszer�s�t�s�re t�rekedett, elhagyta azokat az elemeket, amelyek gyeng�thett�k a falak teherb�r� k�pess�g�t, ugyanis a kupol�t teljesen �ttervezte. Bramante a Pantheonra eml�keztet� kupol�t tervezett, amely bel�lr�l gy�ny�r�, de k�v�lr�l nem t�l l�tv�nyos. Michelangelo kupol�ja a firenzei d�m�ra hasonl�t, �gy amit elvett a terjedelemb�l, visszaadta magass�gban. M�r nem �rte meg a kupola fel�p�t�s�t, de fennmaradt r�szletes terve, amely alapj�n kisebb v�ltoztat�sokkal fel�p�tett�k. Ma ez a kupola jellemzi legink�bb a sz�kesegyh�zat hatalmas, 131 m�teres magass�g�val. Olyan nagy hat�ssal volt a k�s�bbi �p�t�szekre, hogy nagyon sok helyen felhaszn�lt�k szerkezeti megold�sait.

Nemcsak a kupola, hanem a homlokzat kiv�tel�vel a sz�kesegyh�z teljes k�ls� k�pe Michelangelo m�ve. Az apszis mutatja legink�bb �p�t�szeti st�lus�t, f�lk�r�ves falain v�gigfut� attik�j�val, a vil�gi �p�t�szetb�l sz�rmaz�, de hatalmas m�ret� ablakaival, balkonjaival. Az �p�t�szek hossz� sor�b�l tal�n egyed�l Michelangelo volt k�pes arra, hogy a Szent P�ter-sz�kesegyh�z �p�let�t igazi vall�sos szellemmel hassa �t.

A k�lt�

L�tsz�lag nem sokra becs�lte verseit, legal�bb is ez tetszik ki bar�tainak �rt leveleib�l. De a f�radhatatlan jav�t�s, csiszolgat�s arra vall, hogy ink�bb csak el�gedetlen volt vel�k, mint annyi m�ssal �lete folyam�n. Van verse, mely nyolc form�ban is fennmaradt. B�r a szavak vil�g�ban nem mozgott olyan biztons�ggal, mint m�s m�v�szetekben, versei nem elhanyagolhat� r�sz�t k�pezik �letm�v�nek.

Fiatalabb �veib�l nem maradt r�nk sok m�ve, mert 1518-ban hirtelen indulatt�l vez�relve megsemmis�tette �ket. Ami az ut�korra maradt, az is felbecs�lhetetlen ritkas�g az irodalom vil�g�ban: Michelangelo az �regkor k�lt�je. K�vethetj�k �let�t az id�skori szerelmekt�l a k�s� �regkori zsolt�rokig.

K�t nagy k�lt� hatott a k�lt�szet�re: Dante �s Petrarca. Egykor� tan�s�gok szerint Dante �r�sainak legjobb ismer�i k�z� tartozott, kedves olvasm�nya volt az Isteni sz�nj�t�k, tehets�g�nek rokons�ga is hozz� vonzotta. Petrarca m�v�szet�vel a Medici-udvarban ismerkedett meg: Lorenzo de Medici c�lja a nemzeti nyelv� k�lt�szet volt, �s ehhez mintak�p�l nem is k�n�lkozhatott m�s, mint Petrarca l�r�ja. Ez lett az �jplatonizmus k�lt�i nyelve; m�r nem a szerelmi �lm�nyek term�szetes kifejez�sm�dja, hanem ink�bb versszerz� technika.

Michelangelo nem tartozik a k�nnyen befogadhat� k�lt�k k�z�, b�r t�m�i nem t�l v�ltozatosak: szerelem, sz�ps�g, m�v�szet, hal�l. B�ven vett �t p�ldak�peit�l elemeket, de k�lt�szete jellegzetesen michelangel�i, zord fels�gess�g�vel, nagy indulataival, hatalmas szenved�lyeivel, nyers form�ival.

Legkor�bbi verse 1504-1505-b�l maradt fenn, de nem tudjuk, kihez �rta. Sok vers�t �rta szerelmeihez: el�g, ha csak a Cavalierihez �rt t�bb mint 300 vers�t eml�tj�k. K�l�nleges helyet foglal el k�lt�i �letm�v�ben a Francesco Bracci s�reml�k�re �rt 48 epigramma. A fiatal fi� 15 �ves kor�ban halt meg, alig egy �vvel megismerked�s�k ut�n. Nem val�sz�n�, hogy Michelangel�t szerelem f�zte az ifj�hoz, ink�bb arr�l lehet sz�, hogy k�zponti helyet foglalt el a R�m�ban �l� firenzei menek�ltek �sszetart� t�rsas�g�ban. Hirtelen hal�la m�ly szomor�s�got keltett a sz�m�z�ttekben, �s ez a szomor�s�g az akkor divatos k�lt�i st�lusban nyert kifejez�st. Michelangel�t k�rt�k fel a s�reml�k meg�p�t�s�re, �s az k�t �v m�lva el is k�sz�lt. Az epigramm�k ez alatt a k�t �v alatt �r�dtak.

Vittoria Colonn�hoz f�z�d� bar�ts�ga t�z �ve alatt sok szonettet �rt az asszony sz�m�ra. Michelangelo a marchesa „isteni szellem�be szerelmes volt; sz�ves viszontszeretetre tal�lt n�la” (Condivi). Az asszony hal�la soha el nem t�n� �rt hagyott az �let�ben.

Michelangelo k�ltem�nyeit el�sz�r d�d-unoka�ccse, az ifjabb Michelangelo adta ki Firenz�ben, 1623-ban, de el�z�leg elt�ntetett mindent a versekb�l, ami f�rfiszerelemre, f�leg Cavalierire utalhatott. A k�lt� versei sok�ig ebben a meghamis�tott form�ban terjedtek el, eg�szen 1863-ig, amikor Cesare Guasti kiadta Michelangelo k�ltem�nyeit eredeti sz�veg�kkel. Ez alapj�n jelent meg Carl Frey kritikai kiad�sa Berlinben 1897-ben. M�ig ez az alapja minden Michelangelo-kiad�snak.

�letrajz�r�i

K�t kort�rsa is meg�rta Michelangelo �letrajz�t. Az egyik�k Ascanio Condivi, akinek �letrajza m�g Michelangelo �let�ben megjelent; a mester esetleg belejav�thatott a sz�vegbe. Condivi egyszer�, becs�letes ember volt, k�ptelen a t�nyek elkend�z�s�re. Vid�ki f�ldbirtokos fiak�nt R�m�ba ment, �s ott a m�v�szetekkel ismerkedett. Ekkor tal�lkozott Michelangel�val, �s sok-sok �tbesz�lgetett �ra eredm�nyek�nt �rta meg a k�nyvet, amikor apja hal�la ut�n vissza kellett t�rnie birtok�ra.

A m�sik �r� Giorgio Vasari volt, akinek A legkiv�l�bb fest�k, szobr�szok �s �p�t�szek �lete c�m� munk�ja fontos forr�smunka sok 13-16. sz�zadi it�liai m�v�sz �letrajz�hoz. Michelangelo, mint eszm�ny�tett bar�t �s j�tev� ir�nt abszol�t tisztelet �lt benne. Sok r�szletet vett �t Condivi k�nyv�b�l, de - l�v�n pletyk�s term�szet �s udvari fest� - sokszor t�loz, �s olyan esem�nyeket is elmond, amelyekr�l Condivinek esetleg nem lehetett tudom�sa.

Ezenk�v�l sok kort�rs�nak maradt fenn levelez�se, s�t Michelangelo saj�t levelez�se is, amelyet unoka�ccse gy�jt�tt �ssze.

F� m�vei

Szobrok

Festm�nyek

• A Szent Csal�d Keresztel� Szent J�nossal(Doni Tond�) (1503-1506 k�z�tt) - Tempera, Uffizi, Firenze
• A Sixtus-k�polna mennyezetfresk�ja (1508-1512) Fresk�, Sixtus-k�polna, Vatik�ni Palota, Vatik�n
• Az utols� �t�let (1534-1541) - Fresk�, 1370 x 1220 cm, Sixtus-k�polna, Vatik�ni Palota, Vatik�n
• Szent P�ter v�rtan�s�ga (1542-1550) - Fresk�, 625 x 662 cm, Szent P�l-k�polna, Vatik�ni Palota, Vatik�n
• Szent P�l megt�r�se (1542-1550) - Fresk�, 625 x 661 cm, Szent P�l-k�polna, Vatik�ni Palota, Vatik�n

�p�letek

• Piazza del Campidoglio, R�ma, 1538-1564
• A Szent P�ter bazilika kupol�ja �s apszisa, Vatik�n, 1546-1564
• Palazzo Farnese, R�ma, 1546
• Biblioteca Laurenziana, Firenze, 1519-1559
• A San Lorenzo templom sekresty�je (Sagrestia Nuova), Firenze 1520-1534