Sandro Botticelli

�narck�p; r�szlet a H�romkir�lyok im�d�sa c�m� k�pr�l

Sandro Botticelli, eredeti nev�n Alessandro di Mariano Filipepi (Firenze, 1445. m�rcius 1. – 1510. m�jus 17.) it�liai fest�, a korai renesz�nsz (quattrocento) idej�n a firenzei iskola legjelesebb k�pvisel�je.

�lete

Apja, Mariano Filipepi t�m�rmester egy ad�bevall�s�ban �gy jellemezte negyedik, legkisebb fi�t: "Fiam, Sandro 13 �ves, iskol�ba j�r �s beteges". Val�sz�n�leg gyenge eg�szs�ge volt az oka, hogy nem folytatta az apja mesters�g�t, de mivel eszesnek �s tanul�konynak bizonyult, tan�ttatt�k, ami k�rnyezet�ben abban az id�ben ritkas�gnak sz�m�tott. Legid�sebb b�tyj�n�l, Giovannin�l lakott, akit alacsony, k�v�r termete miatt Botticell�nak (hord�) neveztek. Ennek latin birtokos v�gz�d�s� alakja a Botticelli n�v: a Botticell��k Sandr�ja. M�sik b�tyja, Antonio aranyoz� mester volt, a Szent Luk�cs c�h tagja.

Giorgio Vasari szerint Botticelli mestere Filippo Lippi volt, aki val�sz�n�leg firenzei tart�zkod�sa alatt, 1460 �s 1467 k�z�tt oktatta. 1470-ben m�r m�helye volt, s ebben az �vben kapott megb�z�st a keresked�k c�h�t�l k�t er�ny �br�zol�s�ra, a m�sik kett�t Antonio Pollaiuolo festette meg. Botticelli k�peib�l csak az egyik k�sz�lt el, az Er�, amely egyszerre mutatja Pollaiuolo �s Andrea del Verrocchio hat�s�t. 1472-ben a Szent Luk�cs c�h �vk�nyv�ben t�nik fel a neve, s tan�tv�nyak�nt Filippino Lippit, Filippo Lippi fi�t jel�lik meg, aki mintegy tizen�t �ven kereszt�l dolgozott Botticelli mellett.

H�romkir�lyok im�d�sa; a t�rdel� alak Cosimo de Medici, mellette Piero �s Giovanni, k�r�l�tt�k a Medici-udvar t�bb tagj�val

1474-ben Pis�ba ment, ahol nekikezdett egy M�ria mennybemenetel�t �br�zol� fresk�nak, de nem fejezte be, mivel a megb�z�i el�gedetlenek voltak a munk�j�val. Ebben az id�ben ker�lt szoros kapcsolatba a Medici csal�ddal, �s t�bb�kr�l k�sz�tett arck�pet. Giovanni Lami keresked� megrendel�s�re festette a H�romkir�lyok im�d�sa c�m� k�p�t, amelyen a Mediciek k�z�l t�bb csal�dtag felismerhet�. 1476 t�j�n val�sz�n�leg Urbin�ba utazott, ahol megismerkedhetett Piero della Francesc�val. Nem sokkal k�s�bb, 1477-ben festette els� ismertebb remekm�v�t, A tavaszt a Villa di Castello sz�m�ra, amely Lorenzo �s Giovanni di Pierfrancesco tulajdon�ban volt.

1480-ban a Vespucciak megb�z�s�b�l (Amerigo Vespucci csal�dja) az Ognissanti-templom sz�m�ra festette meg a Szent �goston-fresk�t, amelyet k�vetett a San Martino alla Scala-k�rh�z r�sz�re k�sz�tett Angyali �dv�zlet, amely m�r teljesen egy�ni hang�, a hagyom�nyost �tv�zi �j�t�saival. 1481-ben �s 1482-ben a r�mai Sixtus-k�polna fesk�in dolgozott tan�tv�nyaival. H�rom bibliai t�rt�net �br�zol�sa ker�lt ki a kezei al�l: a M�zes pr�bat�telei, a Kisztus megk�s�rt�se �s az �ron ellen l�zad�k megb�ntet�se. Ezel a k�pek az el�bbiekn�l sokkal nyugtalanabbak, fesz�ltebbek, amelyet a kutat�k Leonardo hat�s�val magyar�znak. 1483-ban vagy 1487-ben egy kelengyel�da d�sz��l szolg�l� festm�nysorozatra kapott felk�r�st, �gy sz�letett a Boccaccio elbesz�l�se alapj�n k�sz�lt, n�gy r�szb�l �ll� Nastagio degli Onesti t�rt�nete.

Botticelli ebben az id�ben �rt p�ly�ja cs�cs�ra. Legh�resebb k�pe, a V�nusz sz�let�se is ekkoriban k�sz�lt, b�r a pontos id�pontot nem siker�lt meghat�rozni. Ez a k�p is eredetileg a Villa di Castell�ban volt. Firenz�ben 1490-ben t�nt fel Girolamo Savonarola, aki t�zes hang� sz�noklataiban el�t�lte a m�v�szetet, mely nem a vall�st szolg�lja, s szigor� vall�soss�got hirdetett. Botticellire nagy hat�ssal volt a bar�t, b�r tasz�totta a k�p- �s k�nyv�get�s, a szembefordul�s a Mediciek kifinomult kult�r�j�val. 1493-ban meghalt Giovanni Botticello, s Botticelli, mivel feles�ge �s gyermeke nem volt, m�sik k�t b�tyj�val, Antoni�val �s Simon�val k�z�sen megv�s�rolt egy birtokot Firenz�n k�v�l. Ez n�mi anyagi biztons�got jelentett sz�m�ra. Ebben az id�ben sz�letett k�peire egyre ink�bb r�nyomta b�lyeg�t a mag�rahagyatotts�g, a nyugtalans�g �s a m�ly vall�soss�g. 1496-ban sz�letett a R�galom, utols� jelent�s festm�nyeinek egyike. A k�vetkez� �vekben egyre kevesebbet festett, a megb�z�kat val�sz�n�leg elriasztotta m�veinek zaklatotts�ga. 1502-ben feljelentett�k homoszexualit�s v�dj�val, de az �gynek nem lett folytat�sa. 1504-ben r�szt vett Michelangelo D�vidj�nak elhelyez�s�r�l sz�l� vit�ban. A k�vetkez� adat 1510. m�jus 17-�r�l val�: ekkor helyezik �r�k nyugalomra az Ognissanti-temet�ben.

Tavasz (Primavera)

M�v�szete

Els� munk�in felfedezhet�k mestere, Filippo Lippi, s m�s firenzei vagy Firenz�ben megfordul� m�v�szek hat�sa, mint Verrocchio �s Pollaiuolo. K�s�bb az ezeknek a fest�knek m�veiben fellelhet� fesz�lts�get, dr�mais�got Botticelli k�pein felv�ltja a finoms�g �s az �rz�kenys�g. Mindez j�l �szlelhet� egyik korai k�p�n, a Szent Sebesty�nt �br�zol�n. Ebben az id�ben k�sz�lt egyik legl�raibb alkot�sa, a R�zs�s Madonna is. A Medici csal�ddal val� kapcsolat�b�l keletkez� egyik els� festm�nye a Konvertit�k olt�ra, amelyen a csal�d t�bb tagj�t is meg�r�k�tette, de ez a m� er�sen megs�r�lt az id�k folyam�n. A Mediciekr�l t�bb portr�t is k�sz�tett, ezek k�z�l a legjelent�sebbek a F�rfik�pm�s Cosimo il Vecchio medalionj�val �s a Giuliano de' Medici arck�pe, amelyb�l t�bb v�ltozatot is k�sz�tett.

Madonna del Magnificat

Andrea Mantegna hat�sa mutakozik meg k�t, egym�ssal teljesen ellent�tes hangulat� k�p�n. M�g a Holofern�sz holttest�nek megtal�l�sa er�s sz�neivel, dr�mais�g�val, addig Judit visszat�r�se gy�ng�ds�g�vel �s finoms�g�val t�nik ki. 1478 t�j�n keletkezett az els� Madonna-tond�, az �gynevezett Raczensky-tond�, amelyet m�g t�bb hasonl�, gy�ng�den, eredetien, r�szletekbe men�en l�trehozott alkot�s k�vetett. Legismertebb k�z�l�k a Gr�n�talm�s Madonna �s a szerkezetileg leny�g�z� hat�s� Madonna del Magnificat.

Akkoriban sz�letett az it�liai renesz�nsz egyik legismertebb alkot�sa, A tavasz. A k�pet a bel�le �rad� harm�nia, elegancia �s sz�ps�g igazi mesterm�v� teszi. �rtelmez�s�r�l m�g ma is vit�k folynak, az sem vil�gos, milyen alkalomra k�sz�lt; egyesek Giuliano de Medici �s Simonetta Vespucci szerelm�nek vagy Simonetta hal�l�nak alleg�ri�jak�nt magyar�zz�k. A teljesen �rny�ktalan, �r�kk�val�s�got sugallmaz� kertet �s Flora ruh�j�t sz�mtalan vir�g d�sz�ti; mintegy �tsz�z n�v�nyfajt azonos�tottak a festm�nyen. Botticelli m�sik mesterm�ve �s a m�v�szet t�rt�net�nek egyik legismertebb festm�nye, a V�nusz sz�let�se is ebben az id�szakban keletkezett. A tavaszhoz hasonl�an Botticelli ezt a m�v�t is a m�velt, irodalomban, filoz�fi�ban, mitol�gi�ban j�rtas k�z�ns�gnek sz�nta, aki megfejthette a k�p rejtett alleg�ri�j�t. A k�p ikonog�fi�j�nak megfejt�s�t val�sz�n�leg a Firenz�ben uralkod� �jplatonikus filoz�fi�ban kell keresni: a sz�ps�g a szellem �s az anyag, az eszme �s a term�szet egyes�l�s�b�l sz�letik. Szint�n Giuliano de Medici �s Simonetta Vespucci szerelme lehetett a forr�sa a V�nusz �s Mars c�m� k�p sz�let�s�nek.

K�s�bb, miut�n Savonarola hat�sa al� ker�lt, Botticelli st�lusa megv�ltozott, szigor�bb, szomor�bb lett, m�veinek ritmusa fesz�ltebb, sz�gletesebb. A h�tt�rben a szel�d toszk�n t�j ben�pes�lt flamand hat�sokat t�kr�z� kast�lyokkal. Dr�mai fesz�lts�gkelt�s�nek v�gs� hat�r�ig ment el a ma az Uffiziben l�that� Angyali �dv�zleten. Utols� �vein eluralkod� misztikuss�ga �rad a Szent Jeromos utols� �ldoz�s�b�l. A R�galom val�sz�n�leg Apell�sz g�r�g fest� m�ve nyom�n sz�letett, amelyr�l Lukianosz tud�s�tott. A festm�nyt azokkal a r�galmakkal hozt�k �sszef�gg�sbe, amelyek Savonarola veszt�t okozt�k. Az emberi dr�ma �s a nyugalmas sz�ps�g� k�rnyezet k�z�tt fesz�l� ellent�t Botticelli t�bb k�p�n felbukkant.

Botticelli m�v�szet�t minden finoms�ga, �rz�kenys�ge ellen�re a kort�rsak a „f�rfias” jelz�vel illett�k. Meg�rezt�k benne azt a f�rfias szellemet, er�t �s hat�rozotts�got, st�lusalak�t� k�szs�get, amellyel p�ld�t �s utat mutatott az �rett renesz�nsz m�v�szeinek.

V�nusz sz�let�se

Botticelli Magyarorsz�gon?

Ebben a szakaszban aktu�lis, esetleg m�g csak k�sz�l�d� esem�nyr�l, jelens�gr�l sz�molunk be. Az itt k�z�ltek az id� m�l�s�val pontos�t�sra, helyreigaz�t�sra szorulhatnak.

Wierdl Zsuzsa restaur�tor �s Prokopp M�ria m�v�szett�rt�n�sz v�lem�ny�k szerint val�sz�n�leg Botticelli egy igen korai fresk�j�t tal�lta meg Esztergomban, Vit�z J�nos egykori esztergomi �rsek dolgoz�szob�j�ban. A f�pap az elm�let szerint Filippo Lippit b�zta meg palot�ja kifest�s�vel, akivel Magyarorsz�gra �rkezett Botticelli is. A t�le sz�maz� fresk�r�szlet a n�gy er�nyt �br�zol� n�alakok k�z�l a M�rt�kletess�g. A nagyr�szben megs�r�lt �s az id�k folyam�n rosszul restaur�lt festm�nyen siker�lt megtal�lni a m�v�sz val�sz�n�s�thet� szign�j�t. �rulkod� jel m�g a jellegzetes n�i fejforma, a domborod� nyak �s a f�l �tfest�se is. Botticelli ugyanis nem szeretett f�let festeni, �ltal�ban a haj al� rejtette. A fresk� a restaur�l�s ut�n megtekinthet� lesz az esztergomi v�rm�zeumban. A felfedez�s 2007 j�niusi bejelent�se ut�n t�bb szak�rt� k�ts�gbevonta, hogy val�ban Botticelli-alkot�sr�l van sz�, de egy�rtelm� bizony�t�kot egyik oldal sem tudott felmutatni. Louis Waldman, a Harvard Egyetem Firenzei Renesz�nsz Kutat�k�zpontj�nak a vezet�je �s egy nemzetk�zi kutat�csoport is megtekintette az alkot�st, s �k is �gy gondolj�k, nem Botticelli a fresk� k�sz�t�je.

M�vei

• Madonna gyermek�vel �s egy angyallal (1465-1467), Firenze, Spedale degli Innocenti,
• Madonna gyermek�vel �s egy angyallal (1465-67), Ajaccio, Mus�e Fesch,
• Madonna della Loggia (1467 k�r�l), Firenze, Uffizi,
• Sz�z M�ria gyermek�vel, k�t angyallal �s a gyermek Keresztel� Szent J�nossal (1465-1470), Firenze, Galleria dell Accademia
• Angyali �dv�zlet (1479 k�r�l), New York , Hyde Collection
• Sz�z M�ria gyermek�vel, Szent J�nossal �s egy angyallal (1488), Vars�, National Museum,
• H�romkir�lyok im�d�sa (1465-1467), London, National Gallery
• Fiatal f�rfi arck�pe (1469 k�r�l), Firenze, Palazzo Pitti
• A r�zsakertek Madonn�ja (Madonna del Roseto) (1469-1470), Firenze, Uffizi
• Madonna gyermek�vel �s k�t angyallal (1468-1470 k�r�l), N�poly, Galleria Nazionale di Capodimonte
• Esmeralda Brandini arck�pe (1470-1475), London, Victoria and Albert Museum
• Er� (1470 k�r�l), Firenze, Uffizi
• Sant'Ambrogio-olt�r (1470 k�r�l), Firenze, Uffizi
• Madonna gyermek�vel �s hat szenttel (1470 k�r�l), Boston, Isabella Stewart Gardner Museum
• Judit visszat�r�se (1470- 1472), Firenze, Uffizi
• Holofern�sz holttest�nek megtal�l�sa (1470-1472), Firenze, Uffizi
• H�romkir�lyok im�d�sa (1475-1477), London, National Gallery
• Fiatal n� arck�pe (1475 k�r�l), Firenze, Palazzo Pitti
• H�romkir�lyok im�d�sa (1475-1477), Firenze, Uffizi
• Szent Sebesty�n (1474), Berlin, Staatliche Museen
• F�rfik�pm�s Cosimo il Vecchio medalionj�val (1474-1475 k�r�l), Firenze, Uffizi
• Giuliano de' Medici arck�pe (1475 k�r�l), Bergamo, Accademia Carrara
• Madonna gyermek�vel (1475 k�r�l), Chicago, Art Institute
• Caterina Sforza ack�pe(1475 k�r�l), Altenburg, Lindenau-Museum
• Giuliano de' Medici arck�pe (1476-1477), Washington, National Gallery of Art
• A tavasz (Primavera), (1477-78), Firenze, Uffizi
• Krisztus sz�let�se, (1476-1477), Firenze, Santa Maria Novella
• Giuliano de' Medici arck�pe (1478), Berlin, Staatliche Museen
• Szent �goston (1480), Firenze, Ognissanti-templom
• M�zes �lete, 1481, R�ma, Vatik�n, Sixtus-k�polna
• Madonna gyermek�vel �s angyalokkal (Madonna del Magnificat) (1480-1483), Firenze, Uffizi
• K�nyves Madonna (Madonna del Libro) (1480-1483 k�r�l), Mil�n�, Museo Poldi Pezzoli
• Fiatal n� arck�pe (1480-85), Frankfurt, Stadelsches Kunstinstitut
• Fiatal n� arck�pe (1480 ut�n), Staatliche Museen, Berlin
• II. Szixtusz (1481), Sixtus-k�polna, Vatik�n
• H�romkir�lyok im�d�sa (1481-1482), Washington, National Gallery of Art
• Pallasz Ath�n� megszel�d�ti a kentaurt (1482-1483), Firenze, Uffizi
• V�nusz �s Mars (1483), London, National Gallery
• Fiatal f�rfi arck�pe (1483 k�r�l), London, National Gallery
• Fiatal f�rfi arck�pe (1482-1483 k�r�l), Washington, National Gallery of Art
• Nastagio degli Onesti t�rt�nete (1483 k�r�l), Madrid, Museo del Prado
• The Virgin and Child Enthroned (Bardi Altarpiece) (1484), Berlin, Staatliche Museen
• V�nusz sz�let�se (1484-1486), Uffizi, Firenze
• Angyali �dv�zlet (1485), New York, Metropolitan Museum of Art
• Gr�n�talm�s Madonna (Madonna della Melagrana) (1487 k�r�l), Firenze, Uffizi
• San Barnaba-olt�r (1487-1488 k�r�l), Firenze, Uffizi
• Szent �goston l�tom�sa (1488 k�r�l), Firenze, Uffizi
• Salome Keresztel� Szent J�nos fej�vel (1488 k�r�l), Firenze, Uffizi
• A halott Krisztus sirat�sa Szent Jeromossal, P�terrel �s P�llal (1490 k�r�l), M�nchen, Alte Pinakothek
• F�rfiarck�p (1490 k�r�l), mag�ngy�jtem�ny
• San Marco-olt�r (1490-1492), Firenze, Uffizi
• Szent �goston a cell�j�ban (1490-1494), Firenze, Uffizi
• Madonna a gyermek J�zussal �s Keresztel� Szent J�nossal (1490-1495), Firenze, Palazzo Pitti
• Lorenzo di Ser Piero Lorenzi arck�pe (1490-1495), Philadelphia, Museum of Art,
• Szenth�roms�g (Pala delle Convertite) (1491-1493), London, Courtauld Institute Galleries
• A R�galom (1494-1495), Firenze, Uffizi
• A halott Krisztus sirat�sa (1495 k�r�l), Mil�n�, Museo Poldi Pezzoli
• Szent Jeromos utols� �ldoz�sa (1495 k�r�l), New York, Metropolitan Museum of Art
• Dante arck�pe (1495 k�r�l), mag�ngy�jtem�ny
• Virginia t�rt�nete (1496-1504), Bergamo, Accademia Carrara
• Lucretia t�rt�nete (1496-1504), Boston, Isabella Stewart Gardner Museum
• Misztikus keresztrefesz�t�s (1497 k�r�l), Harvard Egyetem, Fogg Art Museum
• T�viskoron�z�s (1500), Bergamo, Accademia Carrara
• J�zus sz�nev�ltoz�sa (1500 k�r�l), R�ma, Galleria Pallavicini
• Judit elhagyja Holofern�sz s�tr�t (1495-1500), Amszterdam, Rijksmuseum
• Misztikus J�zus sz�let�se (1500 k�r�l), London, National Gallery